A pandémia miatti viszontagságos, elhúzódó próbaidőszak után vasárnap tartják Porogi Dorka rendezésében az Antigoné bemutatóját a Radnóti Színházban. Szophoklész közel kétezer-ötszáz éves tragédiájának különös aktualitást adott az ukrajnai háború. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Három, mindenki számára többé vagy kevésbé ismerős élethelyzetet mutat meg a Novara társulat előadása. A Nézz le! nehéz szituációk csokra pengeélen táncolás, elfojtás és kirobbanás között, a jelenetek végén súlyos záró gondolatokkal, amelyek a civillé átalakuló játszók sajátjai. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Apa csak egy van a színen, de az is halott, ámbár járkál fehéren, háziköntösben, cigarettával a szájában. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megesik, hogy egy előadás épp csak érinti az alapművet, amelyből készült, de ez az érintés egyben rámutatás is, melynek remélhető haszna megsokszorozza a produkció jelentőségét. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Rimini Protokoll leginkább az olyan előadásairól ismert, melyekben a kiválasztott témát az abban jártas szakértőkkel járják körül. Valójában ez azonban csak a csapat által használt egyik színházi forma, előadásaik ennél sokrétűbbek. Alapvető célkitűzésük a színházi keretek állandó megkérdőjelezése és a színház határainak tágítása. Legújabb előadásuk, az All right. Good night. is ilyen. BORONKAY SOMA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem minden előadás igyekszik kiragadni a nézőt a mindennapokból, hogy egy másik, szakrális világba juttassa el őt. A Recirquel IMA című cirque danse produkciója azonban erre vállalkozik. De vajon hogyan lehet a lenyűgöző látvány erejével elérni a befelé fordulást? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Güllen lakosai reménykedve várják a milliomosnőt, ott toporognak egymás mellett az állomáson. A szokottnál egyénítettebb, érdekesebb karaktereknek tűnnek, így felrémlik annak lehetősége, hogy Bagó Bertalan székesfehérvári rendezése talál olyan fogást Dürrenmatt darabján, amely számomra is vonzóan érdekessé teheti Az öreg hölgy… bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Érdemes császárként élni a 21. században? Szerepeink mögött megtalálható-e az az ember, aki valaha voltunk? Kaszás Gergő ezeket a kérdéseket szegezi a nézőnek Pirandello mesterművében, a IV. Henrikben. RUFF BORBÁLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hídépítő ugyan nem lett, de groteszk, humoros és drámai erejű Keresztes Attila hetedik szegedi rendezése, a Parasztopera, melynek bemutatója a pandémia miatt éppen két évet csúszott. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Centrál Színház nézőterére lépve tényleg úgy érezhetjük magunkat, mintha egy tévéstúdió kulisszáival szembesülnénk. Vibráló képernyők, kamerák, a műsorvezető pultja, mögötte a szerkesztői szoba. A képernyőkön pedig különböző hírműsorok látszanak – a hetvenes évekből. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A tizenötödik Kazinczy Lajos életét és halálát mutatja be a hip-hoptól a szimfonikus balladáig ívelő zenével, korabeli dokumentumok, versek és ezeket összefűző fiktív elemek elegyével, pátoszmentesen beszélve hazaszeretetről, függetlenségről, hűségről. PARÁK ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy 13 éves lengyel fiú világának darabokra hullása, majd átrendeződve újbóli összeállása. A Sam, avagy felkészülés a családi életre című előadás felületi kórképet mutat a jelen társadalom hazugságairól, bizonytalanságáról és sodródásáról. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Simon Boccanegra nincs, Plácido Domingo viszont van – és ennek örülni kell. Az utóbbi fél évszázad legmeghatározóbb operaénekese baritonként kezdte pályáját, s most az Operaház színpadán is ebben a hangfekvésben debütált. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tankred Dorst Merlin, avagy a puszta ország című drámája időről időre próbára teszi a színházi alkotók kreativitását és állóképességét. Az eredetileg kilenc órában előadható cselekményt a Maladype Színház két óra tíz percbe sűríti. Ez a sűrített anyag pedig valóságos cselekményzuhatagként éri a nézőtéren ülőket. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ritkán látok olyan munkát, amely képes elszakadni egy ország szociális kontextusától. A Necropolis ilyen. A svéd társadalomban máshogyan sokkoló, mint a magyarban lehetne, de nem tudok olyan helyet elképzelni, ahol ne jelentene valamit. GARDENÖ KLAUDIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez