A HaNeKoNa - Harlekin Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Napok kétévente kerül megrendezésre az egri Harlekin Bábszínházban. A nemzetközi jelleget 2020-ban célozták meg, akkor viszont a rendezvény elmaradt, így tulajdonképpen a 2021-es az első nemzetközi kiadás. BOGYA TÍMEA ÉVA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A cím pontosabban így hangozna: nincs más komolyan vehető színház, csak a politikus. A hagyományosan három városban megrendezett, német független színházi fesztivál idén virtuális helyszínekkel bővült. A június első két hetében zajló eseményeket online követtem. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Katona Éva Göndör László nagymamája, akihez az unoka a pandémia első időszaka alatt beköltözött. Egyrészt azért, hogy segítsen neki a hétköznapi dolgok elvégzésében, másrészt azért, mert egy műalkotás létrehozása közben szerette volna tisztázni a hozzá fűződő viszonyát, a nagymamaképét. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Mindegy szeretsz-e, nem szeretsz-e, / szivemhez szívvel keveredsz-e, / látlak, hallak és énekellek, / Istennek tégedet felellek.” Ezt ugyan 1928-ban írta József Attila, de Kleist erdőn-mezőn gyalogló Heilbronni Katicája – több mint kétszáz évvel ezelőtt – épp így mondhatta volna. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy semmittevő agglegény, egy kém, sok kém, egy emlékezőművész, Skócia, London, 1935, náci birodalmi sas és egy ellopott államtitok. A Szegedi Nemzeti Színház 39 lépcsőfok című előadása mozgalmas és színes meneküléstörténet. KISS LÓRÁNT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan lehet részvételivé tenni egy köztéri installációt? Mivel lehet elérni a bevonódást Budapest egyik legforgalmasabb terén, mindössze egy kisfilm megtekintésével? Ilyen kérdések jártak a fejemben szeptember végén, a Széll Kálmán térre menet. KESZTE BÁLINT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amikor a miskolci Kasimir és Karoline első része véget ér, pár felháborodott néző azt mondja az előttem lévő sorban, hogy hazamegy, nem jön vissza a szünet után, mert ezt az üvöltözést nem bírja már tovább elviselni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A koronavírus-járványra a színházi szakmának is reagálnia kellett valamilyen módon. Létrejöttek online streamelt előadások, és kifejezetten a virtuális térre készült produkciók is. De mi történik akkor, ha az online tér már nem kényszer az alkotók számára, hanem vállaltan erre a felületre szeretnének színházat csinálni? HORNOK MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Utólag nehezen rekonstruálom, hogy miből asszociáltam azonnal az álomesküvőre, amikor feltűnt a színen Fodor Annamária menyasszonyi ruhában, hogy Sickratman nyomán énekeljen duettet a hipszter szakállkölteményes Szabó Kimmel Tamással. Nem lehet már gyanútlanul érkezni. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Azt hiszem, ma ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást a színháznak: hogyan tud az egyetlen, az utánozhatatlan, a különleges emberről beszélni úgy, hogy a kicsiben meglássuk a nagyot, az egyediben az általánost. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Mit tehet a nő, ha már nem húsz, és már nem is harminc éves? Ha már elmúlt negyven, urambocsá ötven? Ha elmentek a „jó” évek és az álmokból, tervekből semmi sem lett? A Láthatáron Csoport zenés varietéje könnyekig nevettet, ám tompán fájó perceket is szerez, ha néha magunkra vagy a környezetünkre ismerünk. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A megszületésük között eltelt három évszázad és a stílus is élesen elválasztja egymástól Henry Purcell barokk operáját, a Dido és Aeneast és Tom Johnson minimalista Négyhangú operáját, amit Göttinger Pál rendezésében párban mutattak be Szegeden. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Irónia és groteszk. Két olyan eszköz, amelyhez előszeretettel nyúlnak mostanában azok az emberek, akik a minket körülvevő, omladozó társadalmi és politikai rendszerre szeretnének reflektálni az országban. De vajon ez az út? HORNOK MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egri Márta alakítja a magányos nőt Benedek Miklós és Gálvölgyi János partnereként Aldo Nicolaj Hárman a padon című darabjában, melynek online premierjét Göttinger Pál rendezésében november 25-én tartja az Orlai Produkciós Iroda a szinhaztv.com-on. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
