Göteborg (ejtsd: jőteborj) 490 000-es lélekszámú kikötőváros a svéd délnyugaton; a regionális költségvetésből fenntartott és a Volvo által kiemelten támogatott Göteborgi Szimfonikus Zenekar kinevezett első vendégkarmesterével, Eötvös Péterrel adott koncertet Budapesten. PÉTERI LÓRÁNT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kirobbanó sikert aratott Puccini áriáival Pesten a népszerű és kulturált tenorsztár, Roberto Alagna. Bár a tapsokat vitán felül megszolgálta a rokonszenves művész, a kritikusi észlelet ezúttal csak ritkán került összhangba a közönség lelkesedésével. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Amadinda Ütőegyüttes tagjai ezúttal más muzsikusokkal összefogva adtak koncertet, „80 perc alatt a Föld körül” címmel. A látványos utazás, melyet imponálóan sok és sokféle ütőhangszer tett meg a Zeneakadémia pódiumának egyik sarkától a másikig és vissza, végül 180 percig tartott, a záró tapsrend nélkül. PÉTERI LÓRÁNT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Marc Minkowski és Les Musiciens du Louvre (Grenoble) nevű gárdája talán magukévá tették Marx ismert mondását, miszerint az emberiség szeret nevetve megválni a múltjától. Ennek jegyében ismét fergetegesen vidám koncertet adtak a Tavaszi Fesztiváltól búcsúzva. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Azért élek nagy békességben például Lagzi Lajcsi produkcióival, mert könnyen elővehetők annak igazolására, hogy egy zenerendezvény látogatottsági mutatója gyakran nem áll arányban annak minőségével. A The Blind Boys of Alabama koncertjén nem teljesen erről volt szó, csak majdnem. VÉGSŐ ZOLTÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Még a nem vallásosak is megtértek egy-egy könnycsepp erejéig a John Eliot Gardiner által vezényelt Bach János-passiót hallgatva Húsvét vasárnapján. Vagy pogány módon szólva: igaza volt Arisztotelésznek, létezik katarzis. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A halott Buoso Donatinak felkötik az állát, a miénk viszont leesik. A kolozsváriak produkciója nyíltszíni csoda, minden ízében kidolgozott dévaj mulatság, s ami a legmeglepőbb: Purcărete rendezése meg sem kísérli maga alá teperni Puccini egyfelvonásosát. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Puccini Edgarja után újabb láthatatlan opera a Tavaszi Fesztivál programjában: Hans Pfitznernek a Németországon kívül ritkán játszott, látszólag Palestrináról szóló zenedrámáját a szórólap szerint Kovalik Balázs szcenírozott koncertként prezentálta a Műpában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Magyar Jazz Szövetség legnagyobb dobása évek óta a Jazzünnep, afféle országos csillagtúra, amelyet idén már tíz városban rendeztek meg, esténként több zenekarral, helyi erőkkel közösen. A budapesti fesztiválon feltűnt a közönség odaadó és értő figyelme. ZIPERNOVSZKY KORNÉL ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Bambergi Szimfonikusok megalakulása a németek második világháborút követő kényszerű migrációs hullámához köthető: alapítói a hajdani Prágai Német Filharmonikusok tagjai és más karlsbadi, illetve sziléziai német zenészek közül kerültek ki. PÉTERI LÓRÁNT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Wagner ájtatos ünnepi színjátékát Mikó András rendezésében 1983-ban mutatták be az Erkel Színházban, vagyis az előadás éppen huszonöt éves. Ez valószínűtlen, amint az is, hogy voltaképpen még mindig működőképes. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerintem nincs az a remekmű, amelynek bármiféle hozzányúlás csak árthat: hozzányúlása válogatja. Na jó, a Milói Vénusznak ne ragasszák vissza a karjait… Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét láttam. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
François Mauriac 1923-ban tette közzé beteges érzelmektől fűtött antihőseiről szóló, önéletrajzi gyökerű, kegyetlen meséjét. 1978-ban a zeneakadémista Tihanyi László elkészítette, majd asztalfiókjára hagyományozta a rajongó gyűlölet első, operává növelt változatát. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ismét Richard Strauss volt az egyik főhőse a Tavaszi Fesztivál soros koncertjének, ám ezúttal a Bayerisches Staatsorchesternél sokkal jobb gárda, a Budapesti Fesztiválzenekar játszott. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kissé erőltetett hivatkozással, az európai bemutató 50. évfordulójának ürügyén került most elénk Bernstein ötvenegy esztendős zenés színpadi örökéltűje. De hát mióta kell indok a West Side Story elővezetéséhez? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
