A Nuit Blanche (Fehér éjszaka) hagyománya 2001-re nyúlik vissza, amikor első alkalommal rendeztek nagyszabású éjszakai városi kulturális eseményt ezen a néven Párizsban. Az ötlet gyorsan elterjedt előbb Európa-, majd világszerte, jelenleg már 120 városban valósítják meg az eseményt. Általában az adott város vezetése biztosítja a fesztivál anyagi hátterét, valamint választja ki és bízza meg a rendezvény kurátorait és lebonyolítóit. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Először érkezik a zene. A sötét színpad derengő félhomályában nyújtózkodó, zoknis testek körvonalai bontakoznak ki. A fény szinte körbejárja a szereplőket, ahogy háttérderengésből éles körvonalakat rajzoló világítássá, majd pedig az izomjátékot plasztikusan kidomborító surlófénnyé alakul. DOHY ANNA AJÁNLÓJA. Tovább a cikkhez
Hosszú út vezetett az Imre Zoltán-díjjal kitüntetett Lőrinc Katalin számára Csipkerózsikától az improvizatív előadásokig, és eközben nem csak a tánc változott, hiszen tudatosan foglalkozott a táncelmélettel is. Több könyvet, tanulmányt írt a témában, tanítja is. Legutóbbi könyve, a Test mint szöveg kapcsán beszélgettünk Lőrinc Katalin táncművész-koreográfussal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Anton Lachky a Közép-Európa Táncszínház meghívására először készít előadást magyar társulattal. A Trafóban bemutatásra kerülő Special Society második próbanapján sebességről, koncepcióról, és arról a kihívásról beszélgettük, melyet egy ismeretlen társulattal való munka tartogat. DOHY ANNA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Karima Mansour egyiptomi koreográfust a helyi kulturális média „Egyiptom kortárstánc-gurujaként”, „a kairói kortárstánc-szcéna mögött álló lángelmeként”, „a kortárs táncra nyíló ablakként” emlegeti – és nem ok nélkül, hiszen a koreográfus valóban óriási szerepet játszott (és játszik) abban, hogy a kortárs tánc elkezdjen gyökeret ereszteni Egyiptomban. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 2018-as fesztivál rendkívül gazdag programjából két művészt emelek ki. Mindketten a közelmúlt történelmével, a történelem interpretálásával, annak a jelenre gyakorolt hatásával foglalkoznak – s bár egyikük a szó, másikuk pedig a mozgás felől közelíti meg a felvetett témákat, végül mindketten sajátos összművészeti formáknál lyukadnak ki. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Fordított arányosság: minél inkább bezárkózik az ország az év 358 napján szögesdrótok meg kerítések mögé, a Sziget annál tekintélyesebb szeletet mutat mindabból, ami ezeken a határokon túl fekszik. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 28. THEALTER fesztivál úgy beszélt a múltról, hogy közben a jelenről szólt és a jövőre mutatott. Úgy politizált, hogy közben nem felejtett el művészet lenni. Úgy volt színház, hogy az előadások közti rohanások, sebtiben megejtett értelmezések, a bográcsgulyás, a műanyag székek és a Zsinagóga fényei is szervesen hozzátartoztak. DOHY ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sokszor az az érzésünk, nem is kész koreográfia ez, hanem valami lejáró próba, ahol egyszer sete-sután, máskor színpadiasan, de mindenképpen illusztratív szándékkal megpróbálják térben elhelyezni az operai történetet, szereplőket, viszonyokat. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Helyzeti hátrányból indul a várnai fesztivál: a bolgár tengerparton, a naptári nyár elején ugyan kinek volna kedve sötét színháztermekben üldögélve múlatni az időt? JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Lehet a nagyszabású balett-show műfaját szeretni, vagy nem szeretni, de a The Great Gatsby című produkció profizmusához nem fér kétség. DOHY ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Önmaga megismerésére azóta próbál módszereket kidolgozni az ember, amióta öntudatra ébredt. Elmélyülés, meditáció, transzállapot, a szélsőségek megtapasztalása, közösségi és egyéni megoldások mind szerepelnek a palettán. Akár a test felnyitásáról és egyre apróbb részecskékre darabolásáról, akár spirituális útkeresésről van szó, a kérdések mindig ugyanazok: kik vagyunk, miért történtek velünk dolgok a múltban, és mit tartogat a jövő? Wayne McGregor saját genetikai állományának feltérképezésével és színpadra állításával keresi a választ. DOHY ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
2009, Pina Bausch halála óta nem volt egészestés bemutató a Wuppertali Táncszínház hétszázfős nézőtere előtt. 2018 kora nyarán két premier is követte egymást: az első Dimitris Papaioannou Seit Sie/Since She című hetvenperces darabja. A színház produkciós vezetőjével, Robert Sturmmal a bemutató másnapján beszélgettünk Bausch örökségéről és a továbblépés szükségességéről. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szülni nagy szívás, de azért megéri. Erről szól a Tünet Együttes új előadása, a Burok. Vagyis inkább a mondat első feléről. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Akram Khan azt írja az előadáshoz kiadott ismertetőben, hogy munkái közül a Xenos áll legközelebb személyes művészi útkereséséhez. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
