A Mátrix: Feltámadások olyan folytatás lett, ami megidézi, lebontja, majd visszaépíti önmaga hagyatékát, hogy egy önmagára reflektáló ügyes cyberpunk sci-fi legyen. NAGY TIBOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az év utolsó magyar mozija egy vélt nemi erőszak következményeit kutatja a mind karrierjében, mind magánéletében talajvesztett férj nézőpontjából, aki egyre kevésbé képes megbirkózni a rá nehezedő nyomással. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Miképpen hálálja meg a fáradt test a gyöngéd törődést? Egy radioaktív természetgyógyász kalandjai a lengyel szupergazdagok ízületei között. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Dobó Kata gyerekfilmjének ideológiai üzenetei éppoly eklektikusak és kaotikusak, mint végtelenül giccses látványvilága. SÜLL KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Olyan rég forgatott filmet, hogy szinte már el is feledkeztünk a Zongoraleckével egykor még Oscar-díjat is bezsebelő Jane Campionról. Pedig csak erőt gyűjtött. Ahhoz, hogy egy újabb remekléssel lepjen meg minket. A kutya karmai közt ugyanis szinte hibátlan remekmű. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bontógolyó képével indul, ám Steven Spielberg filmje éppenséggel újra felépíti számunkra a West Side Storyt és az ötvenes évek New Yorkját. Van, hogy a kritikus is csak hüppög a meghatottságtól, a megrendüléstől és a gyönyörűségtől. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kate semmi olyat nem mutat, amit ne láttunk volna már korábban, de amit egy sokadik John Wick-klóntól várni lehet, azt magabiztosan szállítja. RICHTER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Woody Allen negyvenkilencedik nagyjátékfilmje, a Rifkin fesztiválja könnyen emészthető, önironikus darab, az elmúlt évtized termését tekintve pedig talán az egyik legviccesebb. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A füstölgő ikertornyok valószerűtlen látványa sokunk emlékezetébe bevésődött; fel tudjuk idézni, hol és hogyan ért bennünket a hír, s elég néhány képkockát látnunk annak a szeptemberi napnak a történéseiből ahhoz, hogy újra eluralkodjon rajtunk a döbbenet. TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sokat kellett rá várni, de elkészült az első magyar karácsonyi film is. Tiszeker Dániel a Wellhellót és a bulikat tűzoltókra és karácsonyi vásárra cserélte, a humor pedig szerencsére továbbra is a helyén van. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ridley Scott a legújabb mozijában, A Gucci-házban a divattörténet legbizarabb királydrámáját és családtörténetét dolgozta fel. Szupermodellek, klasszikus divatkollekciók, árulás, bérgyilkosság, trónfosztás és börtön. Minden adott egy emlékezetes mozihoz, mégsem jövünk rá, mit akart vele a rendező. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Először neveznek ki színes bőrű nőt egy amerikai egyetem irodalomtanszékének élére, s kisvártatva eluralkodik a káosz. Ez pedig az év egyik legkellemesebb sorozatélményét szerzi a nézőnek. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az idei Verzió díjnyertes filmjei a felnövés univerzális kihívásait járják körül extrém élethelyzetekben. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Szexrabszolgák emberi nézőpontból mutatja meg mindazt, ami az Iszlám Állam után maradt: arcokat, sorsokat, küzdelmet. NAGY TIBOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rawson Marshall Thurber új rendezésének elemeit mintha egy algoritmus írta volna: hiányzik belőle az emberi elem, vagyis mindaz, ami a film esszenciáját adta volna. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
