Minden idők legdrágább filmje zavarba ejt. A zavar eredője, hogy csak kétféleképp nézhetjük: vagy hagyjuk magunkat lenyűgözni a látvány által, és feledünk minden mást, vagy nem. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kurrens tinifilmek láttán könnyen azt hihetnénk, hogy az amerikai középiskolások mind született versenytáncosok és aranytorkú dalnokok. A megújrázott Fame most a művészi teljesítmény mögött rejlő kemény munka bemutatására vállalkozik – High School Musical of Performing Arts. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A hazai műfajfilm húzóágazatának tekinthető romantikus vígjáték legújabb darabja az apaság előtti szorongásról igyekszik érzékenyen szólni. Orosz Dénes debütáló művében Csányi Sándor várandós barátnőjével éli át a többnejűség kínjait és örömeit. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Forgács Péter rendkívüli következetességgel épített életművének egyik legfontosabb és legérdekesebb darabja az amerikás magyarok életét és viszontagságait bemutató Hunky Blues. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A fiatalok rögtön rászoktak, azok viszont, akik Magyarország egyetlen filmlapján nőttek fel, komótosabban. Ugyanis időbe telt rájönniük: attól még, hogy a Mozinet könnyen és gyors haszonnal forgatható, nem süllyedtek le sehova. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Azt ígérte, hogy nem rendez többet, mégis visszatért elhagyott szakmájához a gall kultfilm hajdani ünnepelt sztárja. Luc Besson legújabb gyerekfilmje leginkább az anyagi ambíciók felől értelmezhető. NAGY V. GERGŐ CIKKE. Tovább a cikkhez
A lélektani titkosírás megfejtése helyett Stephen Frears inkább a fecsegő csecsebecsék felé fordul. Gyűrűk, gyöngyök, nyakékek és brokátok pillanatnyi értékei, jelentései, illetve az, hogy e tárgyakat éppen ki és hogyan viseli – ezek izgatják a rendezőt. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Lett film nyerte a kisfilmek versenyét az Anilogue animációs filmfesztiválon, melynek idei fő témája a képregény és az animáció volt. A mindentvivő ezúttal mégis a II. világháború keleti hadszínterén játszódó kanadai-orosz (és kicsit japán) anime lett. TOROCZKAY ANDRÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A gazdasági bűncselekményekben első blikkre semmi szexi nincs. A jogi zsargon, a tekervényes vállalati praktikák, az adatokkal való zsonglőrködés – talán nem merész, ha kijelentjük – kevés nézőt hoz lázba. Néhány HVG-számot el kell olvasnia az egyszeri mozibarátnak ahhoz, hogy az ilyen filmek alapproblémáját zökkenőmentesen felfogja. TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Woody Harrelson szabályosan ölni tudna egy Twinkie-sütiért, csak hát amúgy is naphosszat gyilkolásznia kell az élőhalottakat az elsőfilmes Ruben Fleischer üdítően szórakoztató zombi-vígjátékában. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Az új Jarmusch-film egyik meghatározó élménye az értelmezés zavara, noha a rendező igazán nem vádolható azzal, hogy elkábítaná az érzékeket, összekuszálná a történetet, halmozná a referenciákat. Mindent pontosan és kimérten adagol, megfelelő titokzatossággal és kevés humorral. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A gyermek-fantáziák legújabbkori filmüzemében kötelező feladat a szülőre kacsintani, vagy legalább olyat mutatni, ami széles körben szórakoztatónak számít. Csupó Gábor ártalmatlan ifjúsági mozija meg sem próbálkozik ilyesmivel, ez a legfőbb erénye. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Verzió filmfesztivál hatodik éve a nem kevés dokumentumfilm-kedvelő ünnepe. A fesztivál minősége változatlanul magas, sőt egyre magasabb: idén ha valamivel, akkor csak a nyitófilmmel volt baj. KOLOZSI LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Fájó, de a halál és pusztulás képei jóval szórakoztatóbbak, mint az emberiesség ostoba szólamai. Roland Emmerich szokvány katasztrófa-operája buta, nevetséges és lenyűgöző. NAGY V. GERGŐ CIKKE. Tovább a cikkhez
Az idei cannes-i nagydíjas film, A próféta egy arab származású srác története, aki hat éves börtönbüntetése alatt nem csupán visszatalál a gyökereihez, de rácson innen és túl is gyökeret ver. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
