Arcon vizelés, kokainozás, megcsalás, öngyilkosság, megszúrt Mikulás, pénzbehajtás, műkapcsolatok, művér és működésképtelen lelkek, életek. Kultfilm vagy csak a szokásos depressziós magyar filmdráma? És mi köze az ovisoknak mindehhez? TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Igazi kelet-közép-dél-európai amerikai film. Középen helyezkedik el egy magyar művészfilm és egy amerikai kommersz között. Vagy fordítva. Közepes, magyar film. Sajnos nem „príma primavera”. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nincs átverés: Goda Krisztina szélhámosfilmjének nézői egy pillanatra sem érezhetik becsapva magukat. Miért hát a csalódott elégületlenség, ami e formás mozidarab láttán oly könnyen hatalmába kerít? LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Körülbelül hetente történik az emberrel olyasmi, amiből filmet kéne írni. Körülbelül naponta olvas-lát-hall valamit, ami már majdnem film is. De az ilyesmikkel nem árt óvatosan bánni. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogy ki és miért gondolta játékfilmnek Szirtes András Juliette-jét, arról különböző indulati és kifinomultsági fokokon már tart a vita. Bennem akkora volt a kérdőjel, hogy a vége kilógott a film megtekintése után tátva maradt számon. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Magyar filmekben a realizmus képzetét könnyen elő lehet idézni. Elég egy atlétatrikó, a háttérben légyzümmögéssel és Derzsi János barázdált arca beletörődő hümmögéssel. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aktuálpolitikai témájú, provokatív riportmunkák és egyszerre két nagy játékfilmrendezőnk visszatérése ötévnyi csönd után, ezúttal dokumentarista műfajokban – többek között ezek fogadták a 40. Magyar Filmszemle dokumentumfilm-szekciójának látogatóit. BAK ÁRPÁD ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Három macsó kinézetű fekete ruhás, fekete napszemüveges fiatalember menetel rettenthetetlennek tűnő elszántsággal a néző felé - ezt a képkockát választották a film plakátjául és hívogató emblémájául a Valami Amerika 2. című film alkotói. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az S.O.S. szerelem után Sas Tamás újabb másfél órás reklámfilmmel örvendeztette meg a műfaj rajongóit. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ezen a gyűjtőlapon megtalálhatja az összes írást, ami a 40. Magyar Filmszemlével foglalkozik. Tovább a cikkhez
A következő szavak jutottak eszembe a filmszemle második napján, az összes tudományos film megtekintése után: Delta, Spektrum tévé, Discovery Channel, David Attenborough, Kudlik Júlia. KOLOZSI LÁSZLÓ ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Nincs szerencséje a magyar mozinak Franco Neróval. A szakmai hiperprofizmusáról nevezetes sztár mintha inkább társproducerként húzná össze a szemöldökét, semmint a kíméletlen kapitalista cipőgyáros képviseletében. A cím és a címszereplő is leválik a szerény közepes filmről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mexikóról általában a ’86-os focivébé, Acapulco, a kaktuszpálinka, a sombrerók, a szappanoperák és a drogcsempészet jut az eszünkbe. Talán még Frida Kahlo. TOROCZKAY ANDRÁS CIKKE. Tovább a cikkhez
Fassbinder filmjei a történelem, identitás és szubjektum viszonyáról szólnak. Jólfésült anarchista módjára a kapitalizmus-kritikában keres választ egzisztencialista kérdésekre. BAK ÁRPÁD CIKKE. Tovább a cikkhez
A budapesti LOW fesztivál keretében mindössze egyetlen előadásban láthattuk a rotterdami Schouwburg alig néhány hetes, Peter Greenaway fémjelezte bemutatóját. RÉNYI ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
