Nem valószínű, hogy az arra járó hökkenten kapja fel a fejét a Clark Ádám tér új épülete láttán: upsz, micsoda építészeti bravúr! A húszegynéhány év után végre beépült telken álló új hotel a konzervatív kedélyeket sem borzolja túlságosan. Olyan lett, amilyennek a nagyméltóságú tervtanács kívánta: illeszkedő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kanadai Ydessa Hendeles nagyszabású bécsi kiállítása a mesék, a mesebeliség köré épült kultuszok és azok értelmezése körül forog. De sem a Három kismalac, sem Lúdanyó nem gyerekeknek szól.VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Budapest Art Week saját szervezésű kiállításán Budapestről láthatunk kiállítást a Budapest Projekt Galériában. További meglepetésekért kattintson! ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
2018. január 9-én adták át a Gucci Garden-t Firenzében, amely a múzeum korábbi elbeszélésmódjához képest új narratívával, pontosabban egy új, a fikció és a kézzelfogható valóság határán mozgó tér létrehozásával állt elő. MAÁR ÍRISZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Péli Barna Húsdiszkont című kiállítása április 4-ig látható a budapesti Horizont Galériában. Nem tesszük zsebre, amit ez a leértékelés kínál. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A türelmes és türelemre tanító prózaíró és fotográfus a valóságot mutatja a tények mögött, a teremtett világot nem teremti újra, de alkot, úgy dokumentál. Illetve dokumentál, úgy alkot. Bartis Attila író és fotográfusnak A szigeteken címmel nyílt kiállítása a Mai Manó Házban. A bemutatott anyag a Magvető kiadásában is megjelent. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A projekt megrendítő, játékos, különös: az amerikai divat-és portréfotós Sandro Miller a fényképészet számos ikonikus portréját rendezi újra a zseniális, kaméleon John Malkovich-csal. Bármilyen remek az ötlet maga, nélküle kétséges lett volna a kimenetel. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tizedik évéhez érkezett a Budapesti Építészeti Filmnapok. A Szervita térről azóta eltűnt irodaházból indult underground programként útjára, hogy mára nemzetközi hírű rendezvénnyé váljon. Egyre bővülő tömeget vonz a szlogen: „Ha épületben laksz, és szereted a filmeket, itt a helyed.” ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A szentendrei Ferenczy Múzeum kiállításán átjön a legendás Új Symposion-hang, de talán a jel-zaj viszonyon lehetett volna még kicsit állítani. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rafael Herman Ludwig Múzeumban kiállított anyaga letisztult képi látásmódjának tanúsága, és mind a témaválasztás, mind a megvalósítás tekintetében sajátos újrakezdésként értelmezhető. Képei kikezdik és újratermelik a fotográfiáról kialakult elvárásainkat, nem kevesebb célt tűzve ki maguk elé, mint az alkotásban jelenlévő teremtői folyamatok modellezését. TÓTH DITTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Élet nevű játékban többnyire nyerni szeretnénk. A Kiscelli Múzeum Te jössz?! című, a társasjátékok világába vezető tárlatából azonban megtudhatjuk, hogy ma már nem feltétlenül a nyerő a menő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A magyar mindig is nagyon gazdag – már-már tékozló - volt abban, ami a múltja. A magyar mindig nagyon erősen tudott emlékezni. Illetve felejteni, persze. Mindig nagyon tudott a múltjával fényeskedni, a múltja nagy volt, tágas, már-már hatalmas, mekkora lesz Petőfi, amikor gondolunk rá. A Sándor. Például. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A legérdekesebb kérdés Puklus Péter Life is techno című kiállításában, hogy hogyan kapcsolódnak a sorozataiból ismert fényképei a kiállítás installációs megoldásaihoz. Vagy ha nem kapcsolódnak, hogyan lehetnének mégis összekapcsolhatók. SIMON BETTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Irodalmunknak van már fekete zongorája, sőt, egy nagyon fekete országunk is, a budapesti Várfok Galéria most – egy kivételtől eltekintve - a kortárs magyar festészetben kutatja a fekete entitás rejtelmeit, a fekete megjelenési formáit vásznon és fotópapíron egy izgalmas csoportos kiállítás keretében. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Művész és közösség viszonyán merenghet, aki bejárja a Ludwig Múzeum legújabb, némileg rendhagyó tárlatát. A Közös ügyeink című kiállításon megjelenő alkotások ugyanis valójában történetek, ahol a csattanó sok esetben nem is maga a létrejövő mű. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
