Az immár hagyományos Budapesti Építészeti Filmnapok idén abszolút aktuális témát választott: a beígért apokalipszis esélyeit feszegette, nem titkoltan azzal a hátsó gondolattal, hogy netán mégis elodázható a végítélet. A 11. Építészeti Filmnapokon az apokalipszis lovasainak nyomában jártunk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Iparterv 50+ cím letűnt idők állami tervgyárainak kevéssé izgalmas közegét juttathatja a látogatók eszébe – legalábbis bizonyos életkor alatt. Aki azonban az 50-et már legalább két évtizeddel maga mögött hagyta, vagy történetesen a művészettel foglalkozók szűk köréhez tartozik, jól tudja, hogy egy legendává vált képzőművészeti kiállítás ötödik ikszéről van szó. A Ludwig Múzeum emlékező tárlata - csakúgy, mint a róla szóló beszámoló – mindkét csoport igényeinek igyekszik megfelelni. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A tenger hullámai hatalmas kagylót sodornak, benne szépséges istennő áll, zanzában ennyi látható Botticelli Vénusz születése című festményén. Az aluljáróban, a földön nagyméretű papírmasékagyló, benne farmernadrágos lány álldogál – ez pedig egy fiatal fotográfusnő 21. századi változata ugyanerre a témára. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rajk László néhány hétig a Fugában fogadja látogatóit. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia újdonsült tagjának székfoglaló kiállítása rendkívül fegyelmezetten, de ellentmondást nem tűrőn foglalja el a Budapesti Építészeti Központ helyiségeit. Mondhatni kitölti a rendelkezésére álló teret. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"Például csendéletet soha nem sikerült írnom. Mert, akár Mándynál, mindig belebeszélt a kompozícióba valaki vagy valami, egy feslett kabát, egy kifogyott toll, egy lottószelvény, aki megint lófaszt se nyert, egy ember, aki azért volt ismerős, mert soha nem láthattam még." SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Túl sok mindent csinálok, és még annyi minden vár rám – mondta egy beszélgetésben a 75 éves Korniss Dezső. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bukta Imre valamennyi témája hétköznapi, esztétikumot csak nyomokban tartalmazó falusi valóság, ő azonban belefesti a kozmikus tágasságot. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Balázs János képei izzanak. Archaikus látomásai mágikus erővel hatnak a nézőre. Festményeinek izzása kozmikus sugárzás. Született művész, aki a társadalom perifériáján jött a világra, de a magányos mágus sorsát önként választotta. Balázs János cigány festő. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megújult zsűri választotta ki 2018-ban a Média Építészeti Díjának nyerteseit. A 14. alkalommal megrendezett gála eredménye láttán úgy tűnik, hazánkban is polgárjogot nyert a szélsőségektől mentes, „emberarcú” kortárs építészet. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ki volt Peter Bruegel? Moralista vagy fatalista? Optimista vagy cinikus? Humorista vagy filozófus? Népies vagy intellektuális? Humanista vagy mizantróp? Lokális vagy globális gondolkodó? BORDÁCS ANDREA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A debreceni Modem és a budapesti Goethe Intézet közös kiállítása az individuum szentségének korában a leginkább kényelmetlen kérdést feszegeti: mennyire hihetünk még a privát szféra sérthetetlenségében. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mivel nem vagyok művészettörténész, és már nem is leszek, maradok a műkedvelői poszt felelőtlenségénél, szeretettel elmondom, hogy min tűnődöm azóta is. Vajda Lajos utolsó korszakán. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Az üresen hagyott háttér Vajda számára a végtelen” – írja róla az alkotótárs és egykori hitves, Vajda Júlia. Vajda Lajos fiatalon lépett át a végtelenbe, 1941-ben, mindössze 33 évesen ragadta el tüdőbetegsége, melynek előszele már jóval korábban és huzamosan részt követelt az alkotó mindennapjaiból. Ennek lenyomata kitapintható az életműben. Képeinek tömörítettsége, a koncentráltság, az egyszerűsítés, ami fokozatosan elhatalmasodott a művészetében, ebből a betegségtudatból is fakadt. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Majdnem három évig tartó munka és tizenötmilliárd forint elköltése után ősszel újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Az épület történetének legnagyobb rekonstrukcióján esett át, de első látásra mintha csak apróbb simítások történtek volna. Éppen ez mutatja, hogy a tervezők jó úton jártak. ZSUPPÁN ANDRÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A balti régió ambivalens módon fogadta a nyugati fogyasztói kultúrához való szabad hozzáférést, mert nemzeti sajátosságait most ettől a másik „gyarmatosítótól” féltette. TÓTH DITTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
