Bicikli, facipő, sajt, hajó, joint, gay parade, a vöröslámpás negyed szexshopjai – nagyjából ez a tematikája annak a fotókiállításnak, amely a Millenárison tekinthető meg. Mi, magyarok így, azaz a sztereotípiáktól egyáltalán nem mentesen látjuk a(z egyik) holland fővárost. PAPP TÍMEA CIKKE. Tovább a cikkhez
A megnyitóbeszédből megütötte egy szó a fülemet, a saller. Én sose használtam, de gyerekkoromból emlékszem rá. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Silence címmel még látható néhány napig Rádai Andrea kiállítása az acb galériában, aztán már csak Amszterdamban újra. Végtelen festmények az amerikai modernisták és a magunk örömére. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Disznóbőrre tetoválja Jézust és Lenint, pedig vegetáriánus; röntgenképet készít nemi aktusokról üvegablakra, kicsipkézi a betonkeverőt, a főműve pedig metafora mindarról, amit létrehozunk. Wim Delvoye az Ernst Múzeumban. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha radikalizmuson a gátlástalanságot és ízléstelenséget, az olcsó hatásvadászatot értjük, akkor a videó-installáció nemzetközi hírű lengyel mestere, Artur Zmijewski bemutatójának találó címe van: Radikális szolidaritás. SZÜTS MIKLÓS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Iparművészeti Múzeum oszmán-török szőnyegeket közszemlére bocsátó vállalkozása nemcsak a műtárgyakra koncentrál, hanem a megjelenítés egészére – példaszerűen. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tavaly ősszel járta be a magyar sajtót a hír: egy svájci gyűjtő eddig ismeretlen Munkácsy-képet ajánlott fel megvételre a festő nevét viselő múzeumnak. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Amikor tizenöt évvel ezelőtt megjelent a Balkon első száma, mintha fellélegezett volna a hazai kulturális élet. Végre legálisan hozzáférhető sajtóban olvashattunk nem csak a hazai, de a külföldi kortárs törekvésekről is! IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A negyvenen felüli látogatókat először is némi hidegrázással csapja meg a hetvenes-nyolcvanas évek kilátástalanságának fullasztó levegője Vékás Magdolna fotóművész Harminc év című, izgalmas belső utat fölrajzoló retrospektív kiállításán, a Mai Manó Házban. TEGYI ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Antoine Desailly, Gerhes Gábor és Hugues Reip valóság-alternatívái láthatók a Ráday utcai 2B Galériában: a földi élet keletkezésenek filmes szimulációja, rajz az anyai szeretetről és a piros álkesztyű rejtélye. A művészet derűsebb oldaláról. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nincs abban semmi különös, ha az emberek nem tapossák egymás sarkát egy céhládákat bemutató kiállításon. Mert a muzeológia alapvetően nem látványszakma, csupán a múzsák szürke kis szolgálólánya. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Első pillantásra a levegőnek kevés köze van az agyag sűrű, sárszerű masszájához, 2007-ben mégis ez volt a X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium vezérgondolata. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Másodszor nyerhettek el alkotói támogatást a kortárs iparművészek. A megvalósult műveket az Iparművészeti Múzeumban állították ki. Hol tart ma a kortárs iparművészet, van-e önreflexiója, és hogyan viszonyul a kortárs művészet irányzataihoz. Kiderülhet január 13-ig. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Széchényi Könyvtár november 26-án, Babits Mihály születésének 125. évfordulóján rendezte meg Nyugat-ünnepét. Az emlékév nyitányául szánt rendezvényen szavalóverseny, kamara-kiállítás, fejtörő játék és koncert idézte a folyóiratot, és bemutatták a Nyugat-honlapot is. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
