A százesztendős Nyugat folyóirat ünneplésében néhány kitűnő húzás után két intézmény megint eredeti ötlettel állt elő. Bizonyára százezrek érzékelték már, hogy szeptember 1-től (két hónapig) megszállottan földalattizó útitársakat kaptunk a 2-es és a 3-as metrón. A nyugatosokat. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Trauma, elbeszélés, személyesség, ideológia – e négy, érdektelennek cseppet sem mondható fogalom köré csoportosulnak Menyhért Anna tanulmány- és kritikagyűjteményének írásai. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ne értekezzünk, ne elmélkedjünk: egyszerűen csak beszéljünk róla! Nézzük meg a kezdeteket, a technikát, a trükköket, egyszóval mindent, ami az aktfotózáshoz hozzátartozik! A könyv olvastán úgy képzelem, hogy ehhez hasonló eltökéltséggel kezdte írni Eifert János az Aktfotográfiát. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
A Nyári Zsidó Fesztivál keretében mutatták be a Scolar Kiadó két új könyvét is a Károly körúti Alexandrában, melynek során a szerzőkkel, Spiró Györggyel és Bán Zoltán Andrással Vári György beszélgetett. Többek között az új művekről, a régi szülőkről és az örök zsidókról. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az élet története máris megdöbbentően hosszú a Földön – a legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint bolygónk keletkezése után alig egymilliárd évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megjelenjenek az első egyszerű sejtes (prokarióta) szerveződések. BAROTÁNYI ZOLTÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A talált kézirat motívumát használja Szomory a bevezetőben, hogy átfogó képet kapjunk Komjáthy György (a címszereplő Gyuri) életének érzelmi alapállásáról, s annak a meghatározó szerelemnek a következményeiről, amit a tizenöt éves kamaszfiú egy szamosligeti nyaralás során átélt. GERE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hatalmas a magyar fordításirodalom, majdnem akkora, mint költészetünk. Ehhez arányítva elenyésző a teoretikus vagy a fordítással mint szakmával foglalkozó műhelymunkáink száma. Az új kötet e téren ad igen jelentőset. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerencsés esetben minden folyóiratnak van egy nagy korszaka - vagy inkább egy nagy pillanata -, amikor minden összejön: a szerkesztők koncepciója és a publikálók teljesítménye, az olvasók igénye és a kulturális közeg lehetősége. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szabadi Judit Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai József egyik legfontosabb kutatója. A magyar és európai festészetről írott tanulmányaiban a modernizmus forrásvidékét, a fordulópontként értelmezhető stílusirányzatok, a szecesszió és a szimbolizmus megjelenési formáit keresi. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szálinger Balázs épp az az eset, akire az irodalom állami támogatását kitalálták: értékeset alkot – általában nem piacképes műfajban. Mert hát ugye eposzt, vígeposzt, lírai pamfletet végképp nem olvasunk. Pedig lehet, hogy kellene? TESLÁR ÁKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A magyar filmművészeti folyóiratok zászlóshajója idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A kimagasló támogatottsággal rendelkező lap egyedi helyet vívott ki a folyóiratpiacon. És nem csak ott. ZANIN ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Babits Mihály halálától az irodalompártoló szervezet hivatalos felszámolásáig követi nyomon a Baumgarten Alapítvány irodalompolitikailag és lélektanilag egyaránt tanulságos történetét Téglás János dokumentumgyűjteményének utolsó két kötete. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Filmvilág júliusi Szuperhős száma koncepcióját tekintve kissé kilóg az előtte és az utána megjelent, homogénebb struktúrát mutató ’68-as számok közül. A furcsán ható cezúrát feltehetően a régóta várt, legújabb Batman-film júliusi mozikba kerülése indokolta. ZANIN ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
Tovább terebélyesedett a magyar nép csenevésznek eddig sem mondható családfája – rokonainkként üdvözölhetjük ezentúl a Kazak Köztársaságban élő madjar-kipcsakokat is, akiknek őseivel a szerző szerint maga Julianus barát is találkozhatott. GERE ZSOLT KRTIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bogáncs, Tüskevár, Kele – mindenki ismeri az író ifjúsági regényeit, sokan az ő leírásaiból kaptuk első irodalmi élményeinket a természetről. De a költő Fekete István műve ismeretlen maradt. Mindeddig. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
