A Fóti Péter szerkesztette, s a Jószövegnél megjelentetett kötet legalább annyit köszönhet az iwiw-nek, mint a rendszerváltásnak; sem az egyik, sem a másik nélkül nem jöhetett volna létre. KOLOZSI LÁSZLÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az irodalmi, politikai életben és a kultúra szinte összes regiszterében jelenlévő, a szabadság és függetlenség nemzeti szimbólumait hordozó Petőfiről megjelent írások, legendák mára inkább eltakarják, mint megmutatnák a szerzőt. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 1. rész. Tovább a cikkhez
Mirnics Gyula elsőkötetes szerző, és mégsem az. Másfél évtized prózaírói gyakorlatát fűzte csokorba, mégis többre számítottunk tőle. Ha azért olvasnák el a könyvet, hogy egy fiatal író első kötetéből próbáljanak következtetéseket levonni, akkor (még) ne tegyék. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Költő vagyok, költőként kell végigrohannom az életuton!” – a Petőfi számára megvalósítandó életprogram fikciók és adatok előtte ismeretlen mértékű összefonódását teremtette meg a magyar irodalom történetében. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. 2. rész. Tovább a cikkhez
Feszült atmoszférájú, kevés szereplős kisregény, amiben szinte csak a tárgyaknak és egy környezetét túlélő bérháznak van története, s ezért az ember kényszerűen ehhez a miliőhöz viszonyítja önmagát. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A pécsi folyóirat egyike a legigényesebb kortárs magyar irodalmi fórumoknak. Ráadásul jelentős mértékben foglalkozik a szomszéd országok kultúrájával. Ezúttal a boszniai irodalom áll a középpontban, a szövegeket Radics Viktória válogatta és fordította. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A százesztendős Nyugat folyóirat ünneplésében néhány kitűnő húzás után két intézmény megint eredeti ötlettel állt elő. Bizonyára százezrek érzékelték már, hogy szeptember 1-től (két hónapig) megszállottan földalattizó útitársakat kaptunk a 2-es és a 3-as metrón. A nyugatosokat. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Trauma, elbeszélés, személyesség, ideológia – e négy, érdektelennek cseppet sem mondható fogalom köré csoportosulnak Menyhért Anna tanulmány- és kritikagyűjteményének írásai. MILIÁN ORSOLYA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ne értekezzünk, ne elmélkedjünk: egyszerűen csak beszéljünk róla! Nézzük meg a kezdeteket, a technikát, a trükköket, egyszóval mindent, ami az aktfotózáshoz hozzátartozik! A könyv olvastán úgy képzelem, hogy ehhez hasonló eltökéltséggel kezdte írni Eifert János az Aktfotográfiát. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
A Nyári Zsidó Fesztivál keretében mutatták be a Scolar Kiadó két új könyvét is a Károly körúti Alexandrában, melynek során a szerzőkkel, Spiró Györggyel és Bán Zoltán Andrással Vári György beszélgetett. Többek között az új művekről, a régi szülőkről és az örök zsidókról. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az élet története máris megdöbbentően hosszú a Földön – a legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint bolygónk keletkezése után alig egymilliárd évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megjelenjenek az első egyszerű sejtes (prokarióta) szerveződések. BAROTÁNYI ZOLTÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A talált kézirat motívumát használja Szomory a bevezetőben, hogy átfogó képet kapjunk Komjáthy György (a címszereplő Gyuri) életének érzelmi alapállásáról, s annak a meghatározó szerelemnek a következményeiről, amit a tizenöt éves kamaszfiú egy szamosligeti nyaralás során átélt. GERE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hatalmas a magyar fordításirodalom, majdnem akkora, mint költészetünk. Ehhez arányítva elenyésző a teoretikus vagy a fordítással mint szakmával foglalkozó műhelymunkáink száma. Az új kötet e téren ad igen jelentőset. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerencsés esetben minden folyóiratnak van egy nagy korszaka - vagy inkább egy nagy pillanata -, amikor minden összejön: a szerkesztők koncepciója és a publikálók teljesítménye, az olvasók igénye és a kulturális közeg lehetősége. SZEGŐ JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szabadi Judit Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai József egyik legfontosabb kutatója. A magyar és európai festészetről írott tanulmányaiban a modernizmus forrásvidékét, a fordulópontként értelmezhető stílusirányzatok, a szecesszió és a szimbolizmus megjelenési formáit keresi. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
