Aki átment a falon címmel magyarul is megjelent a performanszművészet úttörő nagyasszonyának, Marina Abramovićnak a memoárja. Határainkat próbálgató kötelező olvasmány. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hogy ki min csodálkozik és meddig, az – Szvoren Edina új novelláskötetéből úgy tűnik – a helyzet megértésétől függ. E kérdések azért jöhetnek szóba itt, mert az írások titkokat takarnak, s ha nem akarunk csak csodálkozni, rejtvényfejtésre kényszerülünk. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Történelmi ifjúsági regény. Összeegyeztethető az időutazásos disztópia a családi emlékek és a történelmi tények ismeretének pedagógiai céljával? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod..." BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Megszületett a koronavírus-járvány irodalmi lenyomata Boccaccio után szabadon. A The New York Times kortárs szerzőket kért fel arra, fogalmazzák meg saját járványélményüket novellaformában. A kötet huszonkilenc elbeszélést tartalmaz. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Mesterházi Mónika új kötetében a kimondhatóság a tét. Szólni a némaság és a halál ellenében. Nem hajlandó magának sem hazudni, minden sorában igazmondásra, tényrögzítésre törekszik. A pályatárs értő elemzésében felvillannak az előképek is. SZABÓ T. ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Egy vágyott Esterházy-könyv megírása, majd annak eleresztése, a nyelv szinte korlátok nélküli szabadságának játéka, első regénye, a Zöldvendéglő, s annak Péklapáton utazója visszahozása. Meg négy mesélő történetei, melyek csavarodnak, mint az ördögcérna, hogy végül minden kitisztuljon: Fehér Bélával beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Perintfalvi Rita katolikus teológus évek óta kutatja a feminista teológia, a vallási fundamentalizmus és populizmus kérdéseit. A szexuális bántalmazási ügyek őszinte feltárását a katolikus egyház megújítása részének tartja. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kedveli a thrash metalt, szívesen keveri a tarhonyát, főzi meg Rézi néni 19. századi receptjeit, majd a nagy macskajajkönyvben elmeséli, hogyan lehet mindezt másnaposan megtenni. Kultúrtörténeti témák sora jelenik meg Cserna-Szabó András regényeiben, novelláiban, esszéiben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják." Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A modern szociológia klasszikus szerzőjének megállapítása szerint az egyének és a társadalmi csoportok emlékezete is a stabilitásukat és önazonosságukat szolgálja. Alapművének néhány éven belül több fordítása és kiadása is megjelent. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Milbacher Róbert az Angyali üdvözletekkel mintha folytatná előző regénye, a Szűz Mária jegyese falusi történeteit. De hogyan kerül ide Keresztelő Szent János és Zakariás nyugtalanító alakja? NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A tavalyi év könyvtermésében méltán kiugró sikere volt Bereményi Géza önéletrajzi regényének, a Magyar Copperfieldnek. Idén pedig kiadója Bereményi hetvenötödik születésnapjára a szerző javításaival és átdolgozásaival újra kiadta elbeszéléseit az Azóta is élek című kötetben. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Gabo Kiadó válogatásának erőssége a sokszínűség. Sci-fit, fantasyt, modernet, történelmit, cselekményeset, metaforikusat, konkrétat és elvontat is találunk a kötetben. WÁGNER ESZTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
