Ady, Hofi, Ferenc pápa – furcsa névsor, mintha egy viccből léptek volna elő. E típus egyik humorforrása, hogy a szereplők sok szempontból eltérnek egymástól. Király Leventénél nincs nagyobb tréfamester a mai magyar irodalmi életben, ami itt nem a sorozatszerkesztő irodalmi paródiáira vonatkozik, hanem a Corvina Kiadó sorozatának szereplőire. Ady és Hofi után most Ferenc pápa „mondja meg”. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mennyire saját élmény és mennyire eltávolított a történet, amely egy osztálytalálkozó kapcsán vet föl súlyos kérdéseket, a hollét, az otthon érzetének a szemszögéből. Tompa Andrea új regénye, a Haza: számvetés útközben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik. Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Párhuzamosság. Bolyai János egyik fő érdeklődési területe. Két egymás mellett futó regényszál. Az író és főhőse párhuzama? Szavak és fogalmak párhuzama. Beszélgetés Láng Zsolttal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Selyem Zsuzsa novelláskötetében visszaszámol a világvégéig, miközben pontosan tudja, hogy az már régen itt van, vagy talán már túl is vagyunk rajta, és csak olyan szokványosan volt kellemetlen. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Parti Nagy Lajos képmelléírásai értelmezik, néha átértelmezik a látottakat. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A weird fiction műfaj egyik ünnepelt angol nyelvű sztárja Carmen Maria Machado A női test és más összetevők című novellagyűjteményével először kerül magyar olvasóközönség elé. Írásaiban játékosan, de határozottan vegyíti a stílusokat, műfajokat, nyelvezetet. DÁNYI DÁNIEL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
"Amikor Luca meglátta Dominik szobájában a kis piros tengeralattjárót, tágra meresztette a szemét, figyelte egy ideig, végül rábökött, és azt mondta: -Nekem is kell egy ilyen! Csak sokkal nagyobb! Hogy mindnyájan beleférjünk!" VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Balázs Gábor monográfiája a hatvanas években kezdődő historiográfiai fordulat eredményeit összegzi kritikusan a magyar közönség számára, ahogy a kötet egyik mottója szól: „Pour qu’on sache”, azaz „Megismerésül”. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fogalmi tisztázással kezdeném. Nemrég egy híres magyar írónőnek, aztán pedig egy nemzetközileg elismert magyar biológusnak kellett elmagyaráznom, mit jelent az a szó, hogy kojtol. Nem volt egyszerű feladat. A foncsoros keretű kirakatba ugrott egy újabb különösség, jelesül az a szó, hogy acsít. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Komolyan lehet-e venni a hungarofuturizmust, és mi történik, ha megpróbáljuk? Rövid válaszok: igen, komolyan lehet, de ettől még nem történik semmi olyasmi, ami enélkül egyébként ne venne körül minket. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Akár feminista Atwood, akár nem, ezzel a megjelenése óta folyamatosan kapható, mára klasszikusnak tekinthető regénnyel sokat tett azért, hogy a modern nyugati társadalom kénytelen legyen szembenézni azzal, hogy a nők emancipációja terén még van mit tenni. SOHÁR ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Glukhovsky a Metró-univerzummal robbant be a posztapokaliptikus zsánerirodalom világába, később másfajta könyveket is írt, de sem cyberpunk regénye,sem inkább zavaros, mint csavaros elveszett és megtalált rejtélyes kézirat-története, de még Orosz népellenes meséi sem lettek annyira sikeresek. A Posztban Glukhovsky visszatér a posztszovjet posztapokalipszishez. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
