Kultúrtörténeti írás, szuggesztív napló vagy szépirodalom? Bánki Éva Telihold Velencében című könyve mindahány felsorolt műfaj jegyeit magán hordozza, miközben azt kutatja, mi közünk is lehet nekünk, magyaroknak az egyik legkülönlegesebb olasz városhoz. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A könyvrecenzió címéhez igyekeztem emlékekkel, emlékezettel kapcsolatos verscímeket vagy idézeteket felidézni. De sajnos mindet elfelejtettem. Hilde és Ylva Østby könyvéből megérthetjük, miért. VÁRADI ANDRÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy Varró Dániel karácsonyra megörvendezteti gyerek- és felnőttközönségét egy mesekönyvvel. Idén a sokat vitatott E.T.A. Hoffmann-mesét, a Diótörőt (való-e gyerekek kezébe vagy sem, szólt a vita) ragadta meg, és készített belőle mai füleknek kedves átiratot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kevesebb az erőszak Jászberényi Sándor új novelláskötetében, bár kétségtelen: mészárlással kezdődik és családirtással zárul. Közrefog azonban egy töredékes felnövekvéstörténetet és ennek nyomán egy portrét is. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Magvető Kiadó – stílusosan – most októberben jelentette meg Ali Smith Ősz című regényét, ami a skót szerző Évszak-kvartettjének első része. A regény nem sokkal az Egyesült Királyság 2016-os EU tagságáról szóló referenduma után született, és ezért az „első post-Brexit regény”-nek is szokás nevezni. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Mégis a magán- és közéleti közlések, a történelmi és földrajzi kutatások, a magyar és (közép- és kelet-)európai sorok összességében egy új Duna-regényt adnak ki. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz..." Térey János korai halála a fenti sorokat visszamenőleg is szorongató jelentéstöbblettel ruházza fel. Az író családja történetének mélyére ásott. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A trianoni békekötés századik évfordulójára jelent meg a Cserna-Szabó András és Fehér Renátó szerkesztette novellaantológia. A tizenegy novella kortárs szerzői számára Örkény megadta a hangot, s ők a „Mi lett volna ha?” kérdésére válaszul alternatív Trianon-képet festenek, illetve magyar történelmet írnak. JUHÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Magyarországon a legközömbösebb téma is képes vihart kavarni. A Meseország mindenkié meseantológia témája sem közömbös, de ami a kötet megjelenése után történt, az a kortárs könyvkiadásban példátlannak nevezhető. A Revizor feladata ebben a helyzetben is a higgadt elemzés, az értelmezés. NÁDORI LÍDIA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mi történt a húszas évek fürdőszobájában? Viselettörténet, életmódtörténet, női testkép és testtudat, anekdotagyűjtemény a polgár- és parasztasszonyok életéből. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mikor, miért válik fontossá, hogy az ember számot vessen és elmesélje családja és a saját történetét? Hogyan válnak az ismert, s addig ismeretlen történetek egésszé? Szüts Miklós festőművésszel a könyve megjelenése alkalmából beszélgettünk családról, festészetről, írásról, a nyelv megtartó erejéről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tamás Zsuzsa műfaji repertoárja a mesék, versek és kritikák után regénnyel gazdagodott. A Tövismozaik veszteségeket feldolgozó történetében az elbeszélő szembenéz anyja történetével és elutasítja ezt a rettegett szerepmintát, kénytelen leszámolni egy kudarcos szerelemmel, de művészként felnőtté érik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Világsikert aratott nápolyi tetralógiája után öt évvel jelent meg Elena Ferrante új regénye. Ebből az öt kötetből kikövetkeztethető regény-poétikája. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
