A járvány első hulláma idején Benedek Ágota karanténblogot írt, ami olyan sikeres lett, hogy a blogból könyv született, sőt állítólag a megfilmesítését is tervezik. Hogyan lesz a blogból könyv? VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Alig hinném, hogy van nálam nagyobb tisztelője Krasznahorkai László írásművészetének. Ez a munkája nem sikerült. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Divat az újrafordítás. Új fordításban olvassuk Shakespeare-t, Dantét, Camus-t, Dosztojevszkijt, Tolsztojt. Mostantól pedig Miltont is. De olvassuk-e Miltont egyáltalán? A Visszanyert paradicsomot fordítója, Péti Miklós lábjegyzetekkel teszi érthetővé és élvezetessé. WÁGNER ESZTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A báb, a teremtmény fellázad teremtője ellen, önálló életre kel. Hány mesében, regényben olvastuk, hány darabban láttuk már ezt? Felsorolhatatlan. Dina Rubina most család- és egyszersmind szerelmi és bűnregényben alkotja újra ezt a toposzt. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Byung-Chul Han esszékötete a neoliberalizmus kritikájának sűrítménye. A külső és belső irányítottság ellenszeréül a kívülállást javasolja. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Könyv a japán nyelvről nem nyelvkönyv, de rengeteget megtudhatunk belőle a nyelvről, történetéről és hagyományairól. Ezen túl a japán kultúráról és történelemről is szerezhetünk ismereteket. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A Háztartás rövid meghatározással egy transzgenerációs traumákról szóló családregény s egyben egy tizenéves árva lány fejlődésregénye. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kunt Gergely történeti kutatásainak fókuszában a második világháború korszaka áll. Korabeli forrásokat vizsgál, főként kamaszok és fiatalok naplóit, és azt, hogyan tükröződnek a háborús események a mindennapok szóhasználatában. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Sokan feltehetően el sem hinnék elsőre, milyen irdatlan összegeket költenek cégek bullshit munkakörökre, és olyan alkalmazottakra, akik semmit se csinálnak. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Ott ülni ebben a csodálatos teremben, és hallgatni, amint a meghívott harminckét ország minden egyes képviselője azt mondja, szíve szerint befogadná a menekülteket, de legnagyobb sajnálatukra azt kell mondaniuk, hogy... ez nem lehetséges – nos, mindez nagy tanulság és nem kis trauma volt számomra”. Golda Meir, „zsidó megfigyelő”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Károlyi Csaba irodalomkritikus,az Élet és Irodalom könyvkritika rovatának szerkesztője, az ÉS-kvartettek szervezője és állandó szereplője olvas. Legfőképpen kortárs magyar irodalmat. Olvasmányairól születő véleményét pedig megosztja a közönséggel. A Pompás hely a hetedik kötete. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Gazdátlanul kóborló katonaló ér egy budai telefonfülkéhez. Bedugja fejét az üveg nélküli ablakon, tétovázik, majd enni kezdi a szélfútta telefonkönyvet. Később őt is horpadt tálakba sarabolják, s viszik az óvóhelyekre. Még meleg. Éhhalál ellen lesz, gyerekeknek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Judith Schalansky Különféle veszteségek jegyzéke azzal foglalkozik, hogy miképpen parancsolhatunk megálljt a feledésnek, s mi az a médium, amely ebbéli törekvéseink számára a legmegbízhatóbbnak, legtartósabbnak tűnik – s ez nem más, mint a könyv. BÁN ZSÓFIA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Dunapest című regény főszereplője egy ház. Mellékszereplője sok van, több idősíkban tűnnek föl. És van egy fő mellékszereplő: a Duna. Egykor és most. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Ki vagyok szolgáltatva önmagamnak. Az agyamnak. A romlásnak. … Alig maradt bennem használható emlék. Emlékek helyett mobiltelefonom volt.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
