Hála a mindenható QR-kódnak és az okostelefonoknak: könyv- és filmkultúránk elemi erejű multimédiás robbanás előtt áll: jönnek a hibridkönyvek! Sőt, már itt is vannak. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Még a pandémia előtt egy jeles magyar történész arról beszélt a tévében, hogy a történettudománynak szemben a természettudományokkal az a szerencséje (és egyben tragédiája), hogy egyrészt közérthetően tud szólni a nagyközönséghez, másrészt olyan problémákkal foglalkozik, melyek sok ember érdeklődését felkeltik. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Saly Noémi mint szépíró? Igen, új könyvében így mutatkozik be, bár az írások forrásmegjelöléséből kiderül, szépírói múltja több évtizedes. Antológiákban, folyóiratokban 1995-től jelentek meg elbeszélései, kisprózái, ezeket párosította most személyesebb hangú várostörténeti, szociográfiai és gasztronómiai esszéivel. DOMJÁN EDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Az elmúlt években árrobbanás tapasztalható a női alkotók aukciós áraiban, de még mindig hatalmas a nemek közötti különbség a műkereskedelmi piacon. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Itt van egy új kötet, a Bálnadal, melynek versei – műfajban, témákban és versformákban – folytatni látszanak mind a lírai, mind az epikus oeuvre-t. Mégpedig összegző módon. Például egy hibrid műfajjal. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A rákosligeti házban, ahol Kner Piroska élt, az új lakók a felújításkor találták meg a különlegesen szép papírra kézzel írt receptgyűjteményt. Évtizedekig őrizgették, majd néhány éve visszaajándékozták Gyomaendrődnek. Parti Nagy Lajos felkérésre írt belőle élet-kisregényt. Az Árnyékporocskáról és a Szakácskönyvről Mautner Zsófiával és Parti Nagy Lajossal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Az elrejtettség az egész létünket meghatározta, mi pedig – legalábbis a többségünk – egész életünkben kétségbeesetten próbáltuk elűzni magunktól ezt a történetet.” Bart van Es dokumentumregénye nem egyszerűen a holokauszt traumáiról szól, hanem a némasággal, a tagadással meghosszabbított szenvedésről. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kazuo Ishiguro poszt-Nobel kötete, a Klara és a Nap hibátlanul belesimul a szerző életművébe. Lappang, féken tart és sejtet, de soha nem árad ki. Klara, a cím- és főszereplő éppenséggel lehet az a harmadik szempont, amire az emberiségnek szüksége van. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bozó Péter imponáló felkészültségű és alaposságáról ismert muzikológus, a vokális zene és azon belül a színpadi műfajok szakértője. Azon igen kevés magyar zenetörténész egyike, akinek munkásságában az operett műfaja jelentős súllyal szerepel, s közülük is bizonyára a legjelentékenyebb. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Látszatra kedves alkalmi munka: fölbukkan egy több mint száz éve írt szakácskönyv kézirata, eltervezik, hogy kiadják, s mivel a szerző a nevezetes Kner család tagja, felkérik a híres írót, hogy szórványos dokumentumok alapján írjon „valamit” Beczkóyné Kner Piroskáról. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rosti Pál, a 19. századi utazó, fotográfus, néprajz- és természettudós 1856-1858 között végigjárta Alexander von Humboldt ötven évvel korábbi latin-amerikai útját, majd élményeiről fotóalbumot készített. Ennek egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A tanulmánykötet most Rosti és az album sorsának nyomába ered. KUTI KLÁRA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Cserna-Szabó András ötödik gasztronómiai témájú kötetében időt és teret figyelmen kívül hagyva vezeti végig olvasóit a konyha és a kultúra kapcsolódási pontjain, körberajzolva a világot. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Filológusként állandó feladatom, hogy minden helyzet és minden kör nyelvi sajátosságát megfigyeljem, és eközben magam egészen színtelenül és semleges módon beszéljek, s most kiderült, környezetemnek mégis sikerült kártékony hatást gyakorolni rám." KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
F. Scott Fitzgerald és Zelda Sayre a dzsesszkorszak álompárja volt. Fiatalok, szépek, gazdagok és tehetségesek, a New York-i és párizsi társaság ünnepelt kedvencei.Mitől repedezik ez a tökéletesre festett kép? Az érvényesülés vágyától, a dominanciaharctól vagy a tehetség kifulladásától? JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az ember hajlamos a történelemre mint régmúltra gondolni. De honnan tudjuk, mi történt a születésünk előtt többszáz vagy ezer évvel? A múlt tanúitól, akiknek elbeszélését a történetíró lejegyezte. De csalhatatlan-e tanú szeme? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
