Bronka Nowicka díjnyertes első kötetében negyvennégy rövid történet olvasható. Főszereplőik tárgyak és emberek, négy generáció tagjai, ahogyan egy gyerek látja őket. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Válás, elvált szülők gyereke. Eltávolodott apa, látszólag közömbössé vált gyerek. Mindennapi eset, amire már senki nem kapja fel a fejét. Kalapos Éva Veronika új regényének szereplői rögzített, terápiás monológok segítségével próbálják áthidalni a közöttük ásító távolságot. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Víziváros urbanisztikai ínyencség. Duna-bestiárium. Gondolkodás nyelvről és identitásról. Krimi. Felnövéstörténet. Hosszú, regényes esszé az épített környezetről. Magánmitológia-gyár. HURVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Zadie Smith elbeszéléskötete utazásra, látogatásokra invitál. Kíváncsiságtól vezetve haladhatunk határok nélkül minden irányba, esetenként átlépve a spekulációnak azon területére, ahol már nem a mi valóságunk a rendezőelv. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kerek évfordulóra jelent meg Istenem, ne romolj, az elmúlt tíz év válogatott verseinek kötete. Kukorelly Endrével beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az elmúlt húsz évben öt lengyel drámakötet jelent meg magyarul, s három hasonló magyar kiadvány, lengyelül. GABNAI KATALIN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző - illetve elbeszélője - előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szerzők és kiadók sora jött rá az elmúlt években, hogy a történelmet muszáj másképp elmesélni. Viccesen, mai nyelven, akár képzeletbeli szelfik, akár karikatúrák segítségével. Az eredmény? A történelmi figurák életre kelnek. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Kilenc másodperc reggelente című első kötete óta Székely Szabolcs nem jelentkezett új versgyűjteménnyel. A beszélgetés története megjelenésével megtörte a hallgatást. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Vallásalapító próféta vagy drogos cigány bűnöző? Hallucináció vagy megvilágosodás? Börtönlázadás vagy a nép visszavezetése az őshazába? A megalázottak és megszomorítottak kifordított hősi eposza. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem, nem kell megszállott balett-rajongónak lenni ahhoz, hogy fölhabzó kíváncsisággal böngésszük a falakon és a tárlókban elhelyezett szövegeket, alaposan szemügyre vegyük a fotókat – elég, ha érdekel bennünket egy huszadik századi magyar művészsors. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A címadó darabban olvashatjuk a kis dolgok leírásától a nagy dolgok érzékeltetése felé haladó költészet minimalista meghatározását, amely egyúttal a költészet legerősebb meghatározása: „Ami a vers témáját illeti, / nincs semmi témája. // Illetve dehogy nincs! Arról szól, / hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.” BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Boris Viant elsősorban a francia avantgárd írójaként, de műfordítóként és dzsesszzenészként is ismeri a közönség. De ismeri Vernon Sullivan krimiíróként is, ezen álnéven írta híres Köpök a sírotokra című szatirikus bosszúregényét. A Nem úszhatjuk meg töredékét évtizedekkel Vian halála után egészítette ki az OuLiPo művészcsoport. Lássuk, hogyan. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az empátia, együttérzés, beleérzés hiányát sokan morálisan rossz dolognak tekintik, vagy megfordítva: sokan úgy vélik, hogy a morálhoz az empátián át vezet az út. Fritz Breithaupt szerint azért ennél bonyolultabb a helyzet. TUBOLY ÁDÁM RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
