A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Közel másfél évtized telt el a Boldog Észak megtalálása, és hat év a megjelenése óta. Tud-e otthonná válni az új hely vagy az idegenség mindig ott marad? Egy szerencsésen túlélt autóbaleset, egy fontos barátság, egy titokzatos ház. Álmok és valóság határán megélt mindennapok. A Takarító férfi című regénye kapcsán beszélgettünk Kun Árpáddal. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„... szeretném egy évnek a történetét megírni, ahogy azt átéltem, a maga tapasztalásaival, az élmények leszűrt eredményeivel 1944 márciusától egészen 1945 márciusáig. Háromszázhatvanöt nap? Sokak számára több év nyomorúságával és átélt tapasztalataival ér fel.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mán-Várhegyi Réka új regénye négy kisregényből, azok pedig még kisebb egységekből, tárcákból épülnek fel. A négy kisregény négy nő életét villantja elénk, töredékesen. Életközépi válság, válás, egyedül nevelt gyerek, horvátországi nyaralás, járvány, depresszió, csupa olyasmi, amit jól ismerünk. De mi máshoz szolgál vázlatul a Vázlat valami máshoz? HUTVÁGNER ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Háromgyermekes apa, férj, fivér, fiú és unoka, visszavonult mentőpilóta és aktív trónörökös. Vajon kiderül-e valami több, azazhogy fontosabb Vilmos hercegről a Paris Match és a Vanity Fair újságírójának könyvéből? Kiderülhet-e egyáltalán? LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
„...egy nap meghal a Mű, amiképpen mindenek meghalnak e világon, és kihuny majd a Nap és a Föld és a Naprendszer és a Galaxis és az emberek legtitkosabb emlékezete.” Mohamed Mbougar Sarr e sorokat választotta könyve mottójául, amelyben nem kevesebbet kísérel meg, mint hogy meghatározza, mi is az irodalom és az emlékezet. MATUZ BENCE RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Haragszom-e apámra? Haragudhatunk-e apáinkra vagy bárki másra, amiért olyanok lettünk, amilyenek, és olyan életet élünk, amit ebben az országban? Rólam szól-e a könyv vagy valami egyetemesebbről próbáltam írni?” VÁNDOR JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A varázslat mindenütt jelen van. A négyszögletű kerek erdőben, a lakótelepen és a varázslóiskolában is, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. A varázslat aztán néha vonatra ül, és meg sem áll egészen Szibériáig. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Kék Oroszlán bezár önmagában nosztalgikus cím, pedig ez a hangulat csak részben jellemzi Kiss Ottó novelláskötetét. Sokkal több az aggodalom, a szorongás benne, elsősorban a változások miatt, legyenek ezek akár társadalmiak, akár a személyes sors kedvezőtlen fordulatai. DOMJÁN EDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tüdős Klára, a 20. század első felének ipar- és tervezőművészének alakját Bódis Kriszta trilógiának tervezett regényfolyamában fiktív életrajz formájában, mégis hitelesen kelti életre. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Vajon hogyan lehet egy dohos matracon fekve, a padláslyukon beszűrődő napsugarakban önfeledten sütkérezni, miközben körülötted lassan összeomlik a világ, és náci pribékek vadásznak rád? Ezen merengtem az erkélyen heverészve a napsütésben, Anne Frank naplójával a kezemben. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„A háború egy kissé lelassult, talán ez egy viharos támadás előtti csend. Rengeteg üzletet magára hagytak, amelyek most elsötétített kirakatokkal csábítják magukhoz a fosztogatókat." IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szokták mondani, hogy a klasszikus történelmi művek alapvetően irodalmi természetűek. Azt hiszem, ez A pokolba és vissza „természetéről” is elmondható. Nem feltétlenül a történeti elbeszélés fikciós elemeire gondolok, vagy a szerző stílusára, hanem a mű, ha szabad ezt a kissé patetikus szót használnom, megvilágító erejére. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Jelenkor Kiadó Nemes Nagy Ágnes életműsorozatában idén, a költő születésének századik évfordulójára jelentette meg a „Maszk nem takarta már" című képeskönyvet. A kötet portrék segítségével kronologikusan és szerepek szerint tekinti át az életművet. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
