Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az apa férfi, az anya nő, a kötelezőket meg nem lehet megúszni, úgyhogy hívjuk meg a Beck Zolit. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier 2020-ban közös kémiai Nobel-díjat kapott egy zseniális génszerkesztési eljárásért, amellyel a sejten belüli DNS megváltoztathatóvá vált. Ez áttörést jelent a humángenetikában, a gyógyításban, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is. Az evolúcióba való emberi beavatkozás persze veszélyekkel is jár. LAKI BEÁTA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Ironikus távolságtartás, könnyed hang az élet súlyos kérdéseiről: betegségről, alkotásról, szerelemről és kudarcról, befejezetlenségről. Tatár Sándor költői nyelvében és humorában megmutatkoznak a nyugatos előképek és a kortárs párhuzamok. A kritikus mégis szigorúan ítélt. HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Béres János furulyaművész, zenepedagógus és rádiós szerkesztő-riporter visszaemlékezéseinek nemrég megjelent vaskos kötete nem érdektelen, ám sok szempontból problematikus olvasmány. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Anna Politkovszkaja orosz újságírónőt 2006. október 7-én ölték meg Moszkvában. A saját házának liftjében lőtték le, az elkövetés módja bérgyilkosságra, megrendelt kivégzésre utalt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA Tovább a cikkhez
Czóbel Minka a magyar irodalomnak elhallgatott és elfeledett szerzője. Élete vége felé kevésbé számíthatott újítónak, mint pályája kezdetén, noha felöleli és láncszerűen összeköti a 19. századi irodalmat a 20. századival. De mivel nő volt, és más esztétikai elképzelések mentén alkotott, így fel sem bukkanhat a kánonban. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hatvanadik születésnapjára Kemény István Hegyi Katalinnal izgalmas ajándékot készített olvasóinak. Bevezetést a költészetébe. Útikönyvet kezdőknek és haladóknak. Kemény alapos ismerőinek és azoknak, akik most ismerkednek költészetével. Nem enciklopédikus országleírást, hanem a legfontosabb látnivalók jelentős részéhez elvezető, friss, szellemes és személyes útikalauzt. ARATÓ LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szakmatörténet, kultúr- és társadalomtörténet, technikatörténet, egységes, átfogó, valóban tudományos munka szórakoztató olvasmány formájában. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mihez kezd a szerző, ha nagyanyjáról jószerével csak születése és halála dátuma, és egy-két személyes adat marad? Kutatáson alapuló tudományos családtörténetet ír, vagy az emlékezet hálóján tátongó lyukakat regényes elemekkel foltozza be? HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az első látásra viccesnek tűnő cím az elmúlt évtizedek nyomasztó társadalmi jelenségét, a kiégést elemzi szociológiai és gazdasági megközelítésben. És nem, nem csak az amerikaiak érintettek. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ahogy Cecelia Ahern video-ismertetőjében dallamos ír kiejtéssel, de azért mindenki számára érthetően röviden összefoglalja: ez a történet egy Szeplős becenevű fiatal nőről szól (valódi neve Allegra Bird), aki egy velős megállapítást hallva elemezni kezdi az életét. VÁNDOR JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
