A találkozásunk napján a szerzői oldalon megjelent egy bejegyzés „Mohács megvan! Elkészült végre a Mohács-dráma, amivel hónapok óta nyomasztok mindenkit”. Remélem – mondja Szálinger Balázs az interjúban –, hogy aki mostanában látott, nem gondolja, hogy ilyen vagyok, csak nagyon sürgetett a határidő. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Hatvanadik születésnapjára Kemény István Hegyi Katalinnal izgalmas ajándékot készített olvasóinak. Bevezetést a költészetébe. Útikönyvet kezdőknek és haladóknak. Kemény alapos ismerőinek és azoknak, akik most ismerkednek költészetével. Nem enciklopédikus országleírást, hanem a legfontosabb látnivalók jelentős részéhez elvezető, friss, szellemes és személyes útikalauzt. ARATÓ LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Metafizikai horror, az (irodalmi) élet kisszerűsége, társasjáték-szubkultúra és autofelláció Bartók Imre legújabb regényében. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tóth Krisztina legújabb regénye disztópia. Persze nem a jövőt olvashatjuk ki belőle, hanem a jelent látjuk általa élesen. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szeifert Natália harmadik regényével jól láthatóvá válik az író pályaképének alakulása, távlatai. Az Örökpanoráma egy falu keletkezésének és megszűnésének történetét írja le lakóinak életén keresztül. De vajon létezik-e örökpanoráma? HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Anna Politkovszkaja orosz újságírónőt 2006. október 7-én ölték meg Moszkvában. A saját házának liftjében lőtték le, az elkövetés módja bérgyilkosságra, megrendelt kivégzésre utalt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ahol a szolgálat nemes feladatára gondolna az ember (hogy újra van jó minőségű, aktuális Shakespeare-ünk, Danténk), ott Nádasdy a szolgáltatásra fordítja a szót, sőt ami a színműveket illeti, egyenesen a színházak kiszolgálására. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ragályi Elemér szép kiállítású, archív családi fotókkal illusztrált, rendhagyó kötetével rukkolt ki az idei könyvhétre az Ab Ovo Kiadó. Megnyerően önironikus és sokat ígérő a hátsó borítón az „elsőkötetes”, nyolcvanhárom éves szerző ajánlása. NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Első írása megjelenésekor, a Covid idején Imolya Patricia ötödéves orvostanhallgató és önkéntes mentőápoló volt. Az Esetlapok kórháznovellái ebből a szerepből és szemszögből íródtak. Témájuk azonban nemcsak a járvány apokaliptikus örvénylése, hanem a mentősök mindennapi – nem szükségképpen nyugalmasabb – esetei. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szöllősi Mátyás válogatott és új verseinek kötetében történeteket mesél. Töredezett és hézagos történeteket, mozaikos képekben. Az olvasó saját életeseményeire és alapvető tapasztalataira ismer a versekben. KAZSIMÉR SOMA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény módosításában megszüntette a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetőségét. Lényege, hogy nem bünteti tovább a felnőtt férfiak szexuális kapcsolatát. A cselekmény, azaz a fajtalanság csak akkor minősül bűntettnek, ha azt erőszakkal, fenyegetéssel stb. kényszerítették ki, illetve kiskorúval (ekkor 20 év alatti), netán másokat megbotránkoztató módon követték el. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
2022. október 14-én lett nyolcvan éves Nádas Péter. Születésnapi ajándékként jelentette meg kiadója, a Jelenkor az Egy teljes év című kötetet, amelyben Károlyi Csaba tette közzé a 2021. február és 2022. március közötti Zoom-beszélgetéseik közösen szerkesztett változatát. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rubin Eszter regénye a traumákat feldolgozó írások közé tartozik. Az utóbbi években valóságos műfajjá nőtte ki magát a traumairodalom. A kudarcok, a szorongás, a magány és a történelem tragikus fordulatai egy betegség képében törnek felszínre a regényhős életében. Különös kombinációja ez a gyógyító fikciónak és az életmód-tanácsadásnak. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
