Nagy az isten meseállatkertje. És a medvék, rókák, nyulak mellett többnyire a lovak játsszák benne a főszerepet: táltosok, beszélő csődörök, továbbá a magas irodalomban Rosinante, vagy Swift okos lovai, nem is beszélve a trójai falóról. Czigány Zoltán két új paripával gazdagította a nagyszerű bestiáriumot. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Elbeszélések tizenhatodik kötetével újabb becses sikert nyugtázhat a kritikai kiadás félévszázados vállalkozása. S bár az eredeti sorozatterv megvalósulása immár nem valószínű, azért e lassúdad széria egyre csak újabb meglepetésekkel szolgál. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
„De nincs olyan szenvedés, ami kiváltható, katolikus vagyok, tudom, miről beszélek. Megbocsátás van, kiváltás nincs” – írja Lovas Ildikó, és ez a gondolat fűzi egybe a szabadkai lány élettörténetét Jónás Olga Csáth Géza feleségeként megélt regényével. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vajon több ez, mint papír nélküli felolvasószínház, kistafírozott irodalmi est? Mit számít! Ahol jó színészek okos és szép szövegekkel állnak a közönség elé, rosszul aligha járhatunk. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szomory közepesen elfeledett nagy alakja irodalmunknak. Horeb tanár úr című prózája 1934-ben jelent meg először, és eddig utoljára. A Múlt és Jövő Kiadó ezzel indította életműsorozatát. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Révai Testvérek a honi könyvkiadás legendás firmája volt. Révay Mór János, a serény és lovagias üzletember 1920-ban jelentette meg irodalomtörténeti érdekű memoárját, amelynek két vaskos kötete reprint kiadásban látott újólag napvilágot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Amikor tizenöt évvel ezelőtt megjelent a Balkon első száma, mintha fellélegezett volna a hazai kulturális élet. Végre legálisan hozzáférhető sajtóban olvashattunk nem csak a hazai, de a külföldi kortárs törekvésekről is! IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A dicsőült folyóirat emlékének szentelt esztendő nyitóeseményét január 15-én rendezték a Király utcai VAM Design Centerben. A jelenkori magyar kultúra hódolt a Nyugat előtt. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Erdős Virág új kötete nagy részében megbízható alapanyagokból, az európai kultúra paradigmatikus eseményeiből dolgozik; Eurüdiké mitologikus sztorijához bibliai történetek társulnak: Jézus születése, a háromkirályok látogatása, Noé állatmentése, Salamon király menyasszonyszerzése. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
1949-ben az Operettszínház gazdasági osztályának kérésére a Színházi Főosztály engedélyezi, hogy Hadics Lászlónak télikabátot vásároljanak 800 forint értékben. Boldog idők? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tárgyilagos színháztörténetnek álcázott visszaemlékezés-kötetet nyújtott át Nánay István kritikus és az Alexandra Kiadó az Egyetemi Színpad félévszázados születésnapjára. A fikciógyártó (színház)történész örök dilemmáját Nánay bravúrosan oldja meg: látszólag levéltárban ellenőrizhető adatok hosszú sorát adja, ám a szigorú rendben megírt fejezetek olvastán kibontakozik egy korszak, és meghatározó intézményének markáns portréja. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Széchényi Könyvtár november 26-án, Babits Mihály születésének 125. évfordulóján rendezte meg Nyugat-ünnepét. Az emlékév nyitányául szánt rendezvényen szavalóverseny, kamara-kiállítás, fejtörő játék és koncert idézte a folyóiratot, és bemutatták a Nyugat-honlapot is. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
