A Vaskakas Bábszínház Münchausenje a nézőnek is felfedezés; kaland - ismeretlen esztétikai tájakra. Felmerül azonban a kérdést, hogy az erősen a vizualitásra épülő előadás mennyi és milyen kapcsolódási pontot kínál, illetve hogyan és mennyire ébresztgeti a fantázia egyéni, belső munkáját a nézőben. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Salten, az ausztriai erdőkbe szerelmes vadász, ki magát mindig is a humánus puskások közé sorolta, egy tál dollárért adta el a Bambi jogait egy producernek, aki továbbadta azt az aranyat termelő Disney-birodalomnak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A világ összes kultúrájának legfontosabb közös halmaza az ember. Ám ahol emberek vannak, ott vannak egerek is, akik között ugyanúgy megfigyelhetők a kulturális különbségek. Az Egerek könyve szerint legalábbis. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A ruhatáros nénik olyan kedvesen fogadják és terelik az érkezőket, hogy annak csak kétféle magyarázata lehet: nem látták az előadást, s ezért szabad a lelkük, vagy látták, és most a lelkifurdalásos részvét dolgozik bennük. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Nem tudom, milyen a jó báb, de azt tudom, hogy Németh Ilona jó bábokat készít.” – mondta Zalán Tibor a Műcsarnokban nyár végén megrendezett Bábképzetek című kiállítás megnyitóján. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy beszélgessünk a bábokról, színházról. Mindarról, ami Németh Ilona élete. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Igyekezz, az égbolt zár! - énekelte Lovasi valamikor a kilencvenes évek végén. Kérdés, történt-e valami azóta, vagy még mindig ugyanazokat a kényelmes köröket rójuk, miközben próbáljuk kipréselni magukból a válaszokat az életünk sürgető dilemmáira. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Pál utcai fiúk vígszínházi előadásának zeneszerzőjével, a kritikusdíjra jelölt Dés Lászlóval beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Markó Róbert a Budapest Bábszínházban rendezett A csillagszemű juhásszal szerepel a legjobbak között gyerekelőadás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bár a megnyitót élőben, egyenesben, színesben, képernyőmérettől függően több-kevesebb colon nézhetően online közvetítették, a Győrkőcfesztivált nem földi-égi kamerákon keresztül kell nézni, hanem el kell merülni a sűrűjében. PAPP TÍMEA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a műanyag szemetet, de a népmeséket is újrahasznosítja az InSite Dráma és az idén 25 éves Kerekasztal Színházi Nevelési Központ óvodásoknak szóló komplex színházi nevelési előadása. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Mit tudsz te?” – kérdi megvetően a boszorkány. „Szeretni.” - feleli rá derűs nyugalommal a főhős. S rejlik ebben a szóváltásban valami kétséget nem ismerő erő, valami – a rángatózó korszellemet is vállon ölelni merő – vakmerőség. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kreatív vizuális ötletekből és kevésbé kreatív, Disney-filmekre erősen emlékeztető dalokból áll össze a Budapest Bábszínház új produkciója, a Holle anyó. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Lezajlott a 2. Budapest Art Week, a Budapesti Tavaszi Fesztivál képzőművészeti kísérőeseménye. A zavarba ejtően gazdag kínálatból a gyerekkor témájára reflektáló két tárlatot – egy frissen megnyílt állandó és egy időszaki kiállítást – jártunk körbe gyermeki rácsodálkozással. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Színművész szakon kezdett, de hamarosan rájött, hogy a bábok és a rendezés jelenti a teljességet. Diplomamunkáját, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből készült rendezését az Operettszínház mutatja be. Szenteczki Zita bábrendező szakos hallgatóval beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bevallom, meglepett az az odaadó figyelem, amivel háromszáznál is több fiatal kamasz követte a zalaegerszegi nagyszínpadon Edward Bond realisztikus rémmeséjét. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
