Ali Smith Nyár című kötetével a nagyszabású tetralógia végéhez ért. 2016-ban írta az elsőt, az Őszt, majd évente rukkolt elő egy újabb évszakról szóló könyvvel. Felmerülhetett a kérdés, bírja-e majd szuflával ezt az iramot, és most már bizton kijelenthetjük: bírta. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA.
Könyv
Hirdetés
EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT – VAGY MÉGIS?
HALLGASS! DE MIT? A hazai podcast-univerzum
Egyre bővül a magyar podcast-birodalom, hazai audió tartalmaink széles skálán mozognak, mind témájuk, mind hangvételük tekintetében. Miközben a podcastek száma és hallgatottsága fokozatosan növekszik, azt látjuk, hogy a podcast még mindig kevéssé kutatott műfaj. TÓTH-GYÓLLAI ORSOLYA ÍRÁSA.
VÉRCSEPPEK A HAVON – A LOVAGREGÉNY MISZTIKÁJA Chrétien de Troyes: Perceval avagy a Grál meséje
Parsifal/Perceval és a Szent Grál históriája Arthur királlyal együtt végigvonul az európai irodalom és művelődés történetén, se szeri, se száma a róluk készült alkotásoknak. Chrétien de Troyes középkori verses regényét új fordításban olvashatják a lovagi költészet rajongói. GYÖRE GABRIELLA RECENZIÓJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: A HEPCIA HAPCIJA Podcast Varró Dániellel a Túl a Maszat-hegyen 2. kötetéről
Sosem gondoltuk volna, hogy sorozat lesz. Húsz évvel az első kötet után megjelent a Túl a Maszat-hegyen 2., benne az összes ismert és új szereplővel, és tele viccesnél viccesebb versekkel. Sőt, készül a 3. rész is. Gyerekekről, rímképletekről, a költővel szemben támasztott elvárásokról fecsegtünk Varró Dániellel. Hiszen: „Kis olvasók, fecsegni jó!” Most jut eszembe, hogy elfelejtettem kérdezni a képregényről a kötet végén. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
CSENDES ÖSSZEOMLÁS Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Fojtogatóan szűk világban játszódik Krusovszky Dénes második regénye, a Levelek nélkül. A kelet-magyarországi kisváros magyartanárát családjának, lakóhelyének dinamikája és saját döntésképtelensége is béklyózza. Vagy éppen a kevéssé látványos mindennapi aprómunka ad egyéniségének tartást? SZARKA JUDIT KRITIKÁJA.
SZŰKRE SZABOTT JELENLÉT Michel Houellebecq: Megsemmisülni
Michel Houellebecq, a kortárs francia regényirodalom nagy provokátora. Új regénye, a Megsemmisülni, a korábbiakhoz hasonlóan a pusztulás és a vég témája körül forog. A vég közelít a civilizációban, a köz- és a magánéletben, de itt mintha a megbékélés hangjai is megszólalnának. MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
PUSKÁS PANNI MÁRCIUSI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Demencia, alkoholizmus, gyerek- és ifjúsági előadások, meztelen nők, robotok, egy vicces diktátor, Ujj Zsuzsi és a világ legszebb városa, Róma. Puskás Panni kulturális programötleteihez márciusban sem kell majd nyakkendőt kötni.
EZER SZÓ KÍNÁRÓL, AVAGY A KALLIGRÁFIA DICSÉRETE Zhōu Xīngsì Ezer írásjegyes mű verses szövege Zhào Mèngfǔ hat írásstílusú kalligráfiájával
Az Ezer írásjegyes mű egy 1320-ban készült tankönyv, azaz kalligrafikus tekercs a kínai írás tanulói számára, melyet Zhào Mèngfǔ tudós kalligráfus hatféle írásstílusban jegyzett le. A magyar nyelvű kötetben a mű mellett négy írástörténeti tanulmány is olvasható. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA.
REJTJELES TÖRTÉNETEK Pedro Almodóvar: Az utolsó álom
Pedro Almodóvar a filmrendező nem szorul bemutatásra. Most íróként lép elénk mint Az utolsó álom című novelláskötet szerzője, sőt kiderül, hogy elsődlegesen íróként határozza meg magát. Az írások zöme saját élettörténetében gyökerezik, s a motívumok a filmekből is ismerősek lehetnek. JUHÁSZ TAMÁS RECENZIÓJA.
HULLÁMVASÚT Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017
Elképesztő hullámhegyek és -völgyek, félelmes, olykor csodálatos csavarok és fordulatok – Európa második világháború utáni történelme a neves brit történész Ian Kershaw szerint egy hatalmas hullámvasúton halad, és ki tudja, merre tart. TÓTH IVÁN KRITIKÁJA.
A VÁROS A TIÉDBudapest Nagyregény
Nagynak éppenséggel nagy, de hogy valójában regény-e a Budapest nagyregény, azon az olvasónak érdemes, sőt el is kell gondolkodnia. Szerintem inkább körkép, napló vagy panoráma, meg persze szöveges feladat, társasjáték és régészeti kutatás. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA.
A SZÉPSÉG NÉLKÜLI VILÁG Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen szép minden
Sasha Marianna Salzmann interjúk nyomán készült regénye négy nő sorsát követi a szovjet peresztrojka időszakától a mai német mindennapokig. Széteső rendszerek, emigráció, kettős identitás Az emberben legyen szép minden sarokpontjai. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE.
Hirdetés
KETTŐS KUDARC? Beszélgetés a magyarországi kultúrafinanszírozásról Filippov Gáborral, az Egyensúly Intézet kutatójával
Égető kérdés, hogy az elmúlt évek kultúrpolitikai viharában mit kezdünk a kultúrafinanszírozás kérdésével. Az Egyensúly Intézet független agytröszt 2024 tavaszán megjelenő szakpolitikai javaslatában ezzel foglalkozik, döntéshozók, szakértők és művészek bevonásával. A készülő szakpolitikai anyagról Filippov Gáborral, az agytröszt kutatási igazgatójával beszélgettünk. LEVKO ESZTELLA INTERJÚJA.
„BAGEL VAGYOK EGY TÁL VAJAS ZSEMLE KÖZT!”Barbra Streisand: My name is Barbra
Az idén nyolcvankét éves szupersztár a kilencvenes évek végén ígérte meg először, hogy megírja autobiográfiáját, de állítása szerint mindig akadt más dolga. A tavaly novemberben megjelent, közel ezeroldalas kötetet a New York Times egyik kritikusa – szerényen – a memoárok anyjaként emlegette, más nagyágyúk az év legjobb nem-fikciós könyveként. SUGÁR BERTALAN ÍRÁSA.
A SZÜRKE SZATÍRA ÁLLATI HÉTKÖZNAPJAI Szécsi Noémi: Rohadt állatok
Szécsi Noémi ezúttal állatmeséket ígér felnőtt közönségnek. A Rohadt állatok kortárs tematikája szervesebben kapcsolódik legutóbbi fikciós könyvéhez, az Egyformák vagytokhoz, mint korábbi szövegeihez. Milyenek a hétköznapok a Biokertben magas pozícióban lévő élőlények számára? Erre ad feleletet a kötet. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.
A MELEG ZSIDÓ KENGURU TOLLAT RAGAD Barrie Kosky önéletrajzi kötetéről
Az Európában dolgozó ausztrál operarendező, Barrie Kosky nevével sok magyar operarajongó a pandémia időszaka alatt ismerkedett meg: ha volt az időszaknak pozitív hozadéka, az a tőle is hozzáférhető operafelvételek számának megugrása. De kicsoda Kosky valójában? NOVOTNY ANNA ÍRÁSA.
MÉG EGY MADELAINE Marcel Proust: A hetvenöt kéziratlap
A hetvenöt kéziratlap afféle előtanulmány és motívumgyűjtemény Marcel Proust gigantikus regényfolyamához. De megfejthetjük-e általa Az eltűnt idő nyomábant? MATUZ BENCE RECENZIÓJA.
OVIS ABSZURD Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
A gyerekvilágba időnként felnőtt problémák tolakszanak, rájuk pedig talpraesetten és viccesen reagálnak a gyerekek. Ez akár Erich Kästner könyveinek összefoglalója is lehetne, de ezúttal Szabó Borbála Kalandok a Ló csoportban című kötetét jellemzi. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.
NULLA Nyilvános a Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázata nyerteseinek névsora
Soha ennyit nem költött a kormány a kultúrára, mint mostanság. Sőt: a GDP-arányt tekintve Európában a legtöbbet költi rá. A kormányoldal gyakran büszkélkedik ezzel; a számok szintjén még tán igazat is mondanak, de az elosztás módja nem is lehetne rosszabb. A kulturális források döntő mértékben a csókosokat támogatják – evidens jeléül annak, hogy a színvonal, a minőség a kormányt kicsit sem érdekli. A Petőfi Kulturális Ügynökség folyóirat pályázatának nyerteseit nézve ugyanezt látjuk. ÜZEN A SZERK.
LÁSZLÓ FERENC FEBRUÁRI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Szökőévben járunk, így a szokottnál hosszabb lesz az esztendő legrövidebb hónapja: 29 nap telis-tele értékes, izgalmas, hökkentő és kihagyhatatlan kulturális programokkal és produktumokkal.
IDEJE VOLT Nánay István: Nyitott színház – Paálisti és a Szegedi Egyetemi Színpad
Hogyan lehet kiegyensúlyozottan, pátoszmentesen írni egy legendáról, egy gururól, egy végletes szenvedélyeket kiváltó alkotóról és az ő leghősibb alkotói korszakáról? Arról a csapatról, amely egy lefojtva forrongó kor egyik avantgárd etalonja lett és sokak színházlátását (mások színházcsinálói ambícióját) alapjaiban határozta meg. UPOR LÁSZLÓ ÍRÁSA.