A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felnőttként szeretnénk gyermekünket minél nagyobb biztonságban tudni, és elkerülni azt, hogy bármi olyasmit lásson, ami „nem neki való”. Ennek eredménye gyakran lesz az, hogy nem engedjük őt kapcsolatba kerülni a valósággal. A Vaskakas elmúlt pár éve többek között arra példa, hogyan lehet ízlésesen és stílusosan igazat mondani a gyerekeknek. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Főszerepeket játszik, bábokat tervez, emellett saját előadásait írja és rendezi. Horváth Márkkal, a győri Vaskakas Bábszínház sokoldalú művészével öngyilkos parafafiguráról, szakrális színházról és vérfrissítésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tegye fel a kezét, aki érti, miről szól valójában Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyve. Ugye? Talán épp ez az oka annak, hogy Walt Disneytől Tim Burtonön át Bocsárdi Lászlóig és Tengely Gáborig mindenki érdemesnek találja arra, hogy adaptációt készítsen belőle. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozóján az derült ki, amit már korábban is gyanítottam, hogy lehet a gyerekekkel okosan olyan témákról beszélgetni, mint a válás, az ismeretlentől való félelem, a hatalomhoz való viszony vagy a poszttraumás stressz szindróma. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kocsis Rozi annyi éve igazgatja a győri Vaskakas Bábszínházat, amennyit gombócból sem szívesen enne. Ez idő alatt sok minden változott körülötte, de egy valami nem: színháza még mindig fejlődik, a benne dolgozók pedig nyitottak a tanulásra és az újra. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A tündérmesék a korai Disney-rajzfilmek világával kiegészülve gyerekkorunktól fogva meghatározzák a női szerepekről alkotott képünket. A Csipkerózsikával, Hófehérkével és Hamupipőkével való azonosulás a passzív naiva szerepkörébe helyezi a kislányokat, és azt tanítja nekik, szépnek lenni elég, a problémákat majd megoldja a herceg. Ezekkel a sztereotípiákkal számol le Tengely Gábor rendezése. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A világ összes kultúrájának legfontosabb közös halmaza az ember. Ám ahol emberek vannak, ott vannak egerek is, akik között ugyanúgy megfigyelhetők a kulturális különbségek. Az Egerek könyve szerint legalábbis. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Oktogon térsége igazi gyerekszínházi paradicsom: itt található a Kolibri három játszóhelye, és a nemrég beindult, főleg gyerekszínház profilú Hatszín Teátrum is. A Budapest Bábszínház pedig az idei évadban bővült a Kemény Henrik Teremmel, ahol az első előadás a Csomótündér volt: méltó kezdet. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 2015-ös Színikritikusok Díjának legjobb férfi mellékszereplő jelöltjével, Bercsényi Péterrel beszélgettünk, aki a Budapest Bábszínház Kabaréjának Konferansziéjával nyert kritikus szavazatokat. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. A Pintér Béla és Társulata színésze, Friedenthal Zoltán a BÁRKIBÁRMIKOR című előadás Krisztiánjaként van versenyben a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Kolozsi Angéla a tatabányai Kutyafül, macskakő, egérút című gyerekelőadás rendezője és egyik szerzője. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az iglic nem titkolt célja, hogy a nagykorú nézők érdeklődését is felkeltse a bábszínház iránt, de a felnőtteknek szóló előadás képtelen kinőni a darab gyermekbetegségeit, ráadásul a legtöbb kívánnivalót éppen a bábjáték hagyja maga után. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Erős, tempós beszéddel igyekszik tolmácsolni a szünet nélkül adott, alaposan megrövidített drámai költemény verssorait a Nemzeti Színház előadása. Önmaga ellen teszi, mivel lényege nem a szóban, hanem a bábos-bábus darabközelítés figurakettőző szimbolikájában lenne. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
