Egy hatalmas parfümlaboratóriumban járunk. A régi korok automata bábszínházát idéző díszlet tetején helyet kapó orgonasípokból illatfelhő zúdul ránk, miközben a színpadon felvonul a bábművészet típusainak apraja-nagyja. BÁLINT ZSÓFIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kísérleti bábszínházi előadás hallatán kevesen rohannak a jegypénztárakhoz. A vállalkozás legnagyobb kérdése talán éppen abban rejlik, hogy a szűk szakmán és az alkotókon kívül érdekes lehet-e bárkinek egy ilyen produkció. Meglephet-e még bennünket a színházban a vetítés? És hogyan kerülnek a térbe robotgolyók? KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Május 7-én mutatják be a Budapest Bábszínházban a Ponttól pontig című szöveg nélküli, kísérleti bábprodukciót az Abstract – I. Budapesti Nemzetközi Kortárs Bábfesztiválon. A különlegesnek ígérkező előadásban robotgolyókat is használnak az alkotók. Kocsis Eszter bábkészítővel beszélgettünk. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Fájdalmasan ismerős világ rajzolódik ki a Budapest Bábszínház új bemutatójában: Szikszai Rémusz és a népes alkotócsapat igazán mindent bevet, de vajon mire elég ez? BÁLINT ZSÓFIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ez a Dekameron nem az a Dekameron, siet leszögezni azonnal a Budapest Bábszínház új bemutatójával kapcsolatban a rendező Szikszai Rémusz, aki azt is elárulta, miért jó valahai mat-fiz szakosként élete eddigi legnagyobb projektjét rendezni. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mária és József szamárháton kénytelenek Betlehembe eljutni, de mivel sehol sem találnak szállást, a kis Jézusnak egy istállóban, bárányokkal körülvéve kell világra jönnie. A jól ismert történet a Budapest Bábszínház Az utolsó bárány című előadásában új szemszögből, a bárányok nézőpontjából meséli újra az eseményeket, egy alternatív történetet hozva létre. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két és fél szakra vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, most a Budapest Bábszínház nagyszínpadán mutatkozik be rendezőként. Cseri Hannával a pályakezdés nehézségeiről és a közösség megtartó erejéről beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A természettudomány a beavatottak misztériuma, az emberi élet sötét és bonyolult, a bábszínház pedig csupa erő; ez a Frankenstein hiányozna, ha nem lenne. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem harcolt, nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ács Norbert alakítja a Szerb Antal-kutató dr. Láng Róbert irodalomtörténészt Fábián Péter A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című darabjában, amit november 19-én mutatnak be a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház új előadása, a Kisrigók, azzal a ritkán tárgyalt témával foglalkozik, mi történik (ideális esetben) azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs anyukájuk és apukájuk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hoffer Károly a Budapest Bábszínház alapembere: játszik, rendez, bábokat tervez, nem csak anyaszínházában. Új előadása, a Kisrigók érzékeny mese az örökbefogadásról. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
