Őszinteségével, frissességével mellbevágó a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2020-ban végzett Márfi Márk önreflexív szakdolgozatából született Telik – egy óra az életedből című egyszemélyes előadása, amit a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban láthat a közönség. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Harmincévesen az ember már felnőtt, egzisztenciálisan biztos alapokon áll. A harmincasok egy része biztosan, de Szabó Zoltán első rendezésében, a Tiprás című produkcióban egyáltalán nem ez az oldal kerül terítékre, sőt, egy generáció több évnyi szüntelen frusztrációja tobzódik egy átlagosnak induló szülinapi bulin. KELEMEN ROLAND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hosszú társulati lét után évek óta szabadúszóként dolgozik Szamosi Zsófia. Filmes sikerek, díjak, jó színházi munkák, meg olykor a csendek rajzolják most a pályáját. Színházról, filmezésről, vágyakról is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A siker receptje a legegyszerűbb: megírni, megrendezni, eljátszani. A Terápia 3. évada pont ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Második nagyjátékfilmjét mutatták be a napokban, amelyet a nagy szakmai és közönségsikert elért A nyomozó után szinte mindenki várt. Az elmúlt nyolc évről, a műfaji besorolás értelmetlenségéről beszélgettünk, meg arról, hogy folyton akcióhősként gondolunk magunkra. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Dévaj szexmunkás és szende rosszfiú szerelme egy poros Lada motorháztetőjén. A nyomozó rendezője új filmjében komplex dramaturgiába illesztett műfaji játékokkal kísérletezik, és lélegzetelállító befejezést kanyarít a végére. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A nyomozóval került be a köztudatba, jelenleg pedig az HBO saját gyártású sorozata, a Terápia egyik írója és rendezője. A feszült és mélységesen drámai történetekről, az erős színészi alakításokról és a Terápia társadalmi hatásáról Gigor Attilával beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Lehet szeretni és lehet rajta szórakozni” – mondja az elsőfilmes Zomborácz Virág az Utóéletről. Hogy igazat adhatunk neki, abban bizonyára a film humorának, a magabiztos színészvezetésnek és a sztori szerethetőségének is szerepe van. Interjúnkban minderről és a Karlovy Vary-i sikerről is beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nyilvános az idei POSZT versenyprogramja. A 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó két válogatója, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus március 10-én sajtótájékoztatón jelentette be, mely előadásokat ítéltek a legjobbaknak a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. Tovább a cikkhez
Pár ögyilkosjelölt segítségével egészen sok mindent el lehet magyarázni az életről, egyre megy, hogy ők maguk mennyire gondolják ezt komolyan. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A színházi szakma közös ünnepének idén a Nemzeti Színház ad otthont. 2012. szeptember 16-án este 8-kor kiderül, hogy a színikritikusok szerint kik voltak az elmúlt évad legjobbjai a hazai színpadokon. Tovább a cikkhez
A rasszizmus, a faji és vallási megkülönböztetés, a kiközösítés mindig hálás témája a művészetnek. A kultúra kezdetei óta a világ nem sokat változott e téren. Mindig lesznek csoportok, akik gyűlölnek majd másik csoportokat. Összeférhetetlenek vagyunk és kész. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A tavasszal indított Antigoné-projekt után Gigor Attila és a Szputnyik társulata ismét együtt dolgozott. Rosencrantz és Guildenstern történetének klasszikussá vált feldolgozását továbbgondolva színházi léthelyzetekre és azok kétségbeejtő kilátástalanságára világítanak rá. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gigor Attila keresett egy Bergman-darabot (amely színműnek készült, szerzője tévéfilmet forgatott belőle 1997-ben), amit kézbe véve kedvére hódolhatott Bergman zsenijének s a filmcsinálás hőskorának. Csakhogy a Dúl-fúl, és elnémul a nagy rendező gyöngébb művei közül való. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Nem írtam köznapi értelemben vett filmnovellát […], ezért az olvasó vagy a néző fantáziájára bízom, rendelkezzék szabadon a rendelkezésre bocsátott anyaggal” – írja Ingmar Bergman a Persona szövegének előszavában. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez