„Nem járul hozzá lelki kultúránk elmélyítéséhez.” – írta a Farsangi lakodalom 1924-es ősbemutatójáról Tóth Aladár zenetörténész-kritikus, és ezen mondatával ma sem lehet igazán vitába szállni. A szöveg és a zene eleve nem kiemelkedő, s ráadásul majd’ száz évvel később Almási-Tóth András úgy döntött, hogy az elfeledett vígoperában még önnönmagát is kifejezi. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Almási-Tóth András rendező opera noirt, pontosabban Shakespeare Szentivánéji álomjának egy egy évszázaddal későbbi, Purcell zenéjével játszott színpadi adaptációjából, A tündérkirálynőből a film noir világát idéző operaszínpadi produkciót hozott létre – szögezzük le mindjárt: kitűnő munkatársakkal és zenei közreműködőkkel. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb produkciójának bizonyult egy nagy 17. századi mester, Antonio Cesti Oronteájának bemutatója a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Eötvös Péter 70. születésnapi évének minden bizonnyal legjelentősebb hazai eseménye volt Lady Sarashina című, Lyonban 2008-ban bemutatott operájának magyarországi bemutatója október 17-én a Zeneakadémia Solti termében. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A február elején megrendezett SZEM (Színházi Egyetemek Miskolcon) jó időpontban van ahhoz, hogy a fesztiválmentes időszakban a színészhallgatók kerüljenek a középpontba, és különösen jó, hogy nemzetközi kontextusba helyezhetik munkájukat. SÁNDOR ZITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A színlap szerint rémdráma/szomorújáték, amit látunk, és maga a szerző is tragédiának nevezi Katona eredeti művét. Ám a rendező, Almási-Tóth András inkább valamiféle „rémbohózat” felé vitte az előadást, hogy egy másik kortárs író, Márton László kategóriájával éljünk. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár nyilván örülni kellene, hogy Lázár Ervin meséje impozáns színészgárda tolmácsolásában színpadra került a Nemzetiben, a csalódottság mégis alapélmény a vérszegény előadás láttán. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kötelességtudat – e birodalomépítő erényt méltatja és fricskázza Gilbert és Sullivan 130 éves vígoperája. Ám e nemes érzületnek csak a darabban jut szerep, a szegedi fogantatású produkció margitszigeti nézője ugyanis teljesen átadhatta magát a léha és felhőtlen mulatságnak. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Bár Spiró György vitán felül a legtöbbet játszott, legsikeresebb kortárs drámaírónk, ez a darabja tizenkét évet várt, hogy színpadra kerüljön. A Budapesti Kamaraszínház vállalkozása így mindenképpen méltánylandó. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
