A Trafóban mutatja be Kárpáti Pál a Hogy a barátaim egyszer végighallgassanak című előadást. Vele beszélgettünk magányos üldögélésekről, szalonivászatról és a térképészet elhagyásáról. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tűzzel játszik az, aki a sebesen táguló vizuális kultúra összefüggésében kívánja ráirányítani a figyelmet a folyamatosan szűkülő olvasáskultúra értékeire és fontosságára – elsősorban vizuális eszközökkel. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Apáknak és fiúknak közös programként is ajánlja első rendezését, a Manna bemutatójaként szeptember 12-től a Trafóban látható Kereki című előadást Georgita Máté Dezső. Bár fizikailag nincs jelen, az elhunyt nagyapa is szereplője a három generáció találkozásáról szóló történetnek. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Csak azért, mert bizonyos kérdések túlságosan kényesek vagy súlyosak, még beszélnünk kell róluk. Ezt teszi maga a színház is, történeteket mesél, néha olyan dolgokról, amiket nem akarunk meghallani. BÁLINT ZSÓFIA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Zsótér Sándort felkeresi a lakásán Stork Natasa. De azt is mondhatnánk, hogy van egy rendező, akit meglátogat egy színész, csokit és pisztáciát visz, de nála van Pilinszky János Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyve is, próbálni fognak. CZENKLI DORKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Minden csak illúzió: a Kőszegi Várszínház szezonzáró dupla premierje látszat és élet összefüggéseiről gondolkodott – a valóság és a halál tükrében. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kárpáti Péter imprókból szerkesztett darabjai bizarr határhelyzetekben mozgatják a szereplőket, ahol a színészi játék fikcionalitását majdnem teljesen felszámolják az improvizációk életszerű reakciói. A hagyományos drámaírói fogások teljes hiánya ellenére mégis mitől képesek ezek a darabok annyi feszültséget hordozni, hogy önálló kötetben is megállják a helyüket? BARTA NIKOLETT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kárpáti Péter darabja, a Pájinkás János elsősorban nem egy diktátorról szól, hanem rólad meg rólam, akik emberfeletti gonosszá vagy hőssé emeljük egy egyszerű polgártársunkat. Ezzel szembesít Tárnoki Márk rendezése is, ha nem is túl élesen és hibátlanul, de mindenképpen szórakoztatóan. HAJNAL MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Saját nevükön szereplő színészhallgatók, akik mernek magukról beszélni és közben összemosni saját életük valódi mozzanatait színházi fikciókkal, egy kis impró kedvéért. Az ilyen fesztelen és közvetlen hangulatú előadásokért érdemes sokszor a bársonyszékes, díszes színházak helyett a Színház- és Filmművészeti Egyetem zegzugaiban játszódó előadásokat választani. REZEK BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hóból, pókhálóból, száraz falevélből, pálinka gőzéből meg reménykedésből áll össze ez a játék. S bár a végén teli a padlás vaddisznószalonnával, az egészet mégis szétviszi a szél, s csak az emléke marad velünk. De az nagyon. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A drámát szívesen olvasó, a mai magyar színházban otthonos érdeklődők és a szakemberek is gyakran teszik szóvá: a műnemeket tekintve a kortárs hazai színművek nyomtatott közreadása jóval mostohább a lírai, epikai terméshez képest. A helyzet nem jó, de nem lesújtóan rossz. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A k2 színház az Újszínház helyett az ELTE-re költözött ebben az évadban. Itt, új bázisukon beszélgettem a Family Guy-ról, Ascher Tamásról, generációváltásról és frissen szerzett Junior Prima Díjáról Benkó Bencével és Fábián Péterrel. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A pályázók kifogást nyújtottak be Tarlós István főpolgármesterhez és Balog Zoltán miniszterhez a pályázat elbírálása kapcsán történt szabálytalanságok miatt. Az egész eljárás megismétlését kérik. Tovább a cikkhez
A k2 Színház csapata – sokáig úgy tűnt – két ujjal csippentve nyúlt a témához, „mintha” dokumentarista igénnyel, és nagy színészi kísérletező kedvvel. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
