Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ács Norbert alakítja a Szerb Antal-kutató dr. Láng Róbert irodalomtörténészt Fábián Péter A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című darabjában, amit november 19-én mutatnak be a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
70. születésnapját nem is ünnepelhette volna szebben a Budapest Bábszínház, mint egy nagyszabású premierrel. Ráadásul avval a színdarabbal, amit a szerző eleve bábszínháznak képzelt el, és furcsa módon mégis inkább élő színházakban játszották az elmúlt 80 évben, ha játszották egyáltalán. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Halálos hiánybetegség sújtja Argant, a polgárt. Saját erények híján, melyek megszerzésének lehetetlenségére rá kellett hogy jöjjön, elképzelt testi nyomorúságait reklámozza, hogy sztárszerepbe jusson. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megint politikai színház, megint Alföldi Róbert rendezésében. Nem unjuk, mert az ember nehezen tud ráunni a valóságra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az iglic nem titkolt célja, hogy a nagykorú nézők érdeklődését is felkeltse a bábszínház iránt, de a felnőtteknek szóló előadás képtelen kinőni a darab gyermekbetegségeit, ráadásul a legtöbb kívánnivalót éppen a bábjáték hagyja maga után. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bizony nem könnyű szüleink gyermekének lenni, s legalább ennyire nehéz gyermekünk szüleinek lenni. Még szerencse, hogy egy derűs, felszabadult bábszínházi előadás keretében is szembe lehet nézni e csöppet sem egyoldalú bonyolultsággal. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
