A Budapest Bábszínház új előadása, a Kisrigók, azzal a ritkán tárgyalt témával foglalkozik, mi történik (ideális esetben) azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs anyukájuk és apukájuk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház új bemutatója azt mutatja meg, hogyan lehet a gyerekekkel a másságról őszintén beszélni, sőt azt is el lehet nekik mesélni, hogy az ilyen történetek végén a happy end egy kicsit felemás, nem száz százalékig megnyugtató. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szépen oldják az évek a gyermekséget, lassacskán ki is növünk magunk körül mindent, annyi azonban bizonyos, hogy legrémisztőbb szörnyeink megmaradnak – és hála istennek, a manóink is. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház Apa lánya című előadásában Pallai Mara egy olyan nőt alakít, aki nem érzi otthon magát saját életében. Ezért kezd megszállottan mások életével foglalkozni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Salten, az ausztriai erdőkbe szerelmes vadász, ki magát mindig is a humánus puskások közé sorolta, egy tál dollárért adta el a Bambi jogait egy producernek, aki továbbadta azt az aranyat termelő Disney-birodalomnak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy A csillagszemű juhász a Budapest Bábszínházban a régi nemzetis Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe című előadás köpönyegéből bújt ki. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megint politikai színház, megint Alföldi Róbert rendezésében. Nem unjuk, mert az ember nehezen tud ráunni a valóságra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hallott valaki olyat, hogy Lúdas Matyi kétszer veri vissza? Vagy, hogy Hamupipőke leghőbb vágya, hogy eljusson Pápua Új-Guineába? Pedig a bábszínházban ilyenek történnek, ha jó az irodalmi alapanyag. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház színpadán majd egy órán át veszekszik egy vadkan és egy cica. Vagy két bábszínész? Egy testvérpár? Férj és feleség? Anya és fia? Mindegy. A lényeg, hogy mindkettőnek igaza van, és végül mindketten méltóvá válnak egymás szeretetére. (És a miénkére is!) RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megvan az az emléke az olvasónak, amikor egy rokonnál tett látogatáson az egyetlen érdekes tárgy az elérhetetlen magasságban nyújtózkodó porcelán hattyú vagy a furulyázó juhászlegény volt? RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az iglic nem titkolt célja, hogy a nagykorú nézők érdeklődését is felkeltse a bábszínház iránt, de a felnőtteknek szóló előadás képtelen kinőni a darab gyermekbetegségeit, ráadásul a legtöbb kívánnivalót éppen a bábjáték hagyja maga után. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bizony nem könnyű szüleink gyermekének lenni, s legalább ennyire nehéz gyermekünk szüleinek lenni. Még szerencse, hogy egy derűs, felszabadult bábszínházi előadás keretében is szembe lehet nézni e csöppet sem egyoldalú bonyolultsággal. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
