Ismétlünk. Ismétlünk. Enyhe sértődöttséggel nézzük azokat a próbálkozásokat, melyeknek nem sikerült egyetemessé és egyetlenné válniuk. Mindeközben tudjuk, hogy vesztes helyzetből indulunk. Abszolút értékek már vannak, csak önmagunkat kell meghatároznunk bennük. Túl egyszerűen hangzik. Ráadásul sokan elfelejtik. A 32. THEALTER fesztivál utolsó napjain (gyakran) nem ez történt. KÓSA-SZIGETY ZSÓFIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Inspiráló történet arról, hogy hozhatunk döntéseket a saját életünkről, vagy lesújtó történet a hazai állami gondoskodás helyzetéről, és az azt elszenvedő gyerekekről? A Kiállok magamért egyszerre mindkettő. Hogy melyiknek látjuk inkább, az attól függ, honnan nézzük. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mekkora elszántság kell ahhoz, hogy a diplomás művészettörténész úgy döntsön, néhány sikertelen felvételi után mégis Kaposvárra megy segédszínésznek, majd hogy létrehozzon egy független társulatot? Urbanovits Krisztina mindezek ellenére a független szcénában is klasszikus tanultságú színésznőnek gondolja magát. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az etimológiai szótár szerint a tabu olyan dolog, amiről nem szabad nyilvánosan beszélni. Aki jegyet váltott a 30. THEALTER fesztivál első három napjának előadásaira, a társadalmi konvenciók tiltott témáinak publikus és meghökkentően őszinte feldolgozásaival szembesülhetett. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Mindannyian. Persze, ettől függetlenül nagyon is különbözünk. A különbségek elvileg és alapvetően jók, de sokszor tragikus történéseket és komoly társadalmi, politikai problémákat generálnak, témákat adva olyan előadásoknak, mint amilyeneket idén a THEALTER utolsó három napján láthattunk. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Színészként indult, néhány évvel ezelőtt Alföldi Róbert felkérésére rendezett először a Nemzeti Színházban. Új rendezése a Don Quijote, ami a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadásában látható. Rába Rolanddal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
