Bacsó Péter Majdnem szűz című filmje érezhetően a kurvák lecsúszott sorsa iránti szolidaritásból született, ám nem a valóságot mutatja be. Árva Boróka története mese az álmok és vágyak valóságformáló erejéről. Ha így nézzük, egész jól szórakozhatunk. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vetítésenként átlagosan hétszáz néző, egy híján harminc kisjátékfilm, közülük másfél animációs. Ez a jubileumi filmszemle mérlege. De miért készítenek kisfilmet a rendezők? És végül hogyan dől el a bolha, a kolibri és a papucsállatka közti szépségverseny? TOROCZKAY ANDRÁS ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Én nem tudom, hogy tíz televíziós film egy évben sok vagy kevés: ennyi volt versenyben a szemlén. Olykor soknak éreztem. De volt, hogy kevésnek. CSÁKI JUDIT ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Gárdos Péter ismét irodalmi alapanyaghoz nyúlt, és a végeredmény ezúttal is életművének legjavát gazdagítja. Szakaszhatár a rendező életművében? Mindenesetre újabb vidéki forgatás. BAK ÁRPÁD KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az 1 nem sci-fi, sokkal inkább a paranormal crime zsánerébe tartozó fikciós nagyjátékfilm. Pater Sparrow alkotása az izgalmas történet, a kiválóan kidolgozott filmvilág, a lenyűgöző vizualitás és a nagyszerű alakítások ellenére is félig beteljesített ígéret marad. MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi lenne, ha nem lennének többé működőképes monitorok? Káosz, az lenne! - feleli a kérdésre a Fekete kefe alkotója, Vranik Roland. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nők áldozat- és/vagy kurvaszerepben, férfiak az erőszakos állat és/vagy a balek szerepében. A minimálköltségvetéssel készült Intim fejlövés mint filmkészítési modell, nagyszerű, egyébként meg dühítően sztereotip és hazug. Vagy talán csak csak szimptomatikus? TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Zsigmond Dezsőt a közönség elsősorban dokumentaristaként ismeri. Bár több játékfilmet rendezett, főleg dokumentumfilmjeivel aratott sikert a hazai és nemzetközi fesztiválokon. Ezek folytatásaként és összegzéseként is értelmezhető most bemutatott játékfilmje. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szabó Simon első egészestés játékfilmje, a Papírrepülők a pillanatnyi jelen életérzését sugárzó, őszinte és ösztönös alkotás, azonban - darabokra szedve - inkább a kisjátékfilm kategóriájában állná meg a helyét. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A komor, dantei asszociációkat ébresztő cím sokat megéreztet Sopsits Árpád filmjének hangulatából. Az öngyilkosok (erőszaktevők) körének lakói Sopsitsnál gyerekek; míg a rendező korábbi filmjeiben így vagy úgy, de a világgal álltak szemben, most önmagukat pusztítják. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Igazi kelet-közép-dél-európai amerikai film. Középen helyezkedik el egy magyar művészfilm és egy amerikai kommersz között. Vagy fordítva. Közepes, magyar film. Sajnos nem „príma primavera”. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Arcon vizelés, kokainozás, megcsalás, öngyilkosság, megszúrt Mikulás, pénzbehajtás, műkapcsolatok, művér és működésképtelen lelkek, életek. Kultfilm vagy csak a szokásos depressziós magyar filmdráma? És mi köze az ovisoknak mindehhez? TOROCZKAY ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Magyar filmekben a realizmus képzetét könnyen elő lehet idézni. Elég egy atlétatrikó, a háttérben légyzümmögéssel és Derzsi János barázdált arca beletörődő hümmögéssel. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogy ki és miért gondolta játékfilmnek Szirtes András Juliette-jét, arról különböző indulati és kifinomultsági fokokon már tart a vita. Bennem akkora volt a kérdőjel, hogy a vége kilógott a film megtekintése után tátva maradt számon. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kevés dolog akad, mely jobban lelkesítene, mint a művészet. És alig van olyan, ami súlyosabb fájdalmakat okozna. A debütáló Mátyássy Áron filmje kínos, gyötrelmesen idegesítő perceket szerez a nézőnek. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
