Nagyalakú, súlyos, impozáns és tartalmas, de nem éppen olvasóbarát évfordulós kötet született a „progresszív, szabad, underground, radikális, kísérleti, független, kortás, közösségi” művészek ikonikus befogadó színházáról. NÁNAY ISTVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Milyen volt egy operett-karaoke a századelőn? Hogyan szeretett bele egy kőszoborba Ady Endre? Miért szólt be Dajka Margit direktorasszonyának? Vagy hogyan került az Andrássy Úti Színház a Paulay Ede utcába? Mindezekre egy rendhagyó időutazó séta közben kaptam választ. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Csaknem harminc tanulmányt tartalmaz az Imre Zoltán szerkesztette könyv, melynek alcíme nem publicisztikus szójáték, hanem tömör összefoglalása a vállalkozásnak. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Imponáló kiállítása és gazdag képanyaga a könyvszekrények díszévé teszi e kötetet. Ám mint történeti összefoglalás gyarló, s legfőbb érdekessége abban rejlik, hogy a honi színháztörténet-írás majd’ mindahány problémája kiolvasható belőle. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
