NEVETNI, SŐT RÖHÖGNI

Feydeau: Bolha a fülbe / Miskolci Nemzeti Színház
2021.11.07.

Nagy franc ez a Feydeau, és ebben a bohózatba hajló vígjátékban, a Bolha a fülbe címűben túl is tolja a biciklit. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MAGYAROK, SZERBEK, SZERELMESEK

Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye / Miskolci Nemzeti Színház
2020.02.06.

Dúl a háború az országban, a magyarok és a szerbek egymás ellen (is) harcolnak, de a bácskai kisvárosban egymás mellett kell élniük. A szerbeknek el kell viselniük a frontra készülő magyar katonák dajdajozását, erőszakosságát. Az elvesztett háború után viszont a magyaroknak kell összeszorított foggal átadni a hatalmat és tűrni a szerbek által újonnan kinevezett potentátok zaklatásait. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

AZ UTOLSÓ ZSIDÓ

Shakespeare – Mohácsi testvérek: A velencei kalmár / Miskolci Nemzeti Színház
2019.05.07.

A velenceiek már a spájzban vannak: előzzük meg a bajt, és induljunk azonnal Miskolcra színházat nézni! JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

MÉG TOLSZTOJ IS BEKÖSZÖN

Csehov: Három nővér / Miskolci Nemzeti Színház
2018.11.27.

A Három nővér a drámairodalom egyik olyan hegycsúcsa, amelyre a legtöbb rendező valami egyéni mászástechnikával igyekszik feljutni. A csúcs meg csak áll, nem rezdül. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

CSÚCSRA JÁR

Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig / Miskolci Nemzeti Színház
2016.12.04.

Végtelenül gazdag előadás: nemcsak a húszas évek numerus claususos világát idézi meg, de az örök magyar agóniát; a pusztulást, az életörömöt, a szépséget. A miskolci társulat tündököl Móricz ragyogásában. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

DIONÜSZOSZ A NIGHTCLUBBAN

Euripidész: Bakkhánsnők / Miskolci Nemzeti Színház
2016.11.15.

Látványos akció és veretes dikció kényes egyensúlyát hozza létre Szőcs Artur a miskolci társulattal, amikor Euripidész ma is érvényes gondolatait egy futófényekkel dekorált lebujban mondatja el. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZEBBREGGELT

Caragiale: Zűrzavaros éjszaka / Miskolci Nemzeti Színház (Városmajori Szabadtéri Színpad)
2016.06.23.

A túlzás fontos stíluseszköz, komédia színrevitelekor szinte nélkülözhetetlen. Az eltúlzott túlzás viszont – pláne túlzó fokra emelve – önmagát kezdi ki. Ami sok, az sok. Úrra lesz rajtunk a hiányérzet. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

TU VUÒ FÀ L’AMERICANO

Arthur Miller: Pillantás a hídról / Miskolci Nemzeti Színház
2015.12.10.

A Pillantás a hídról-ra rá lehetne húzni akár egy nagyon mai olvasatot is, ha a migránskérdésre fűzné fel a darabot a rendező. Lehetne belőle krimit csinálni. Lehetne görög sorstragédia is akár, Miller után nem annyira szabadon. Elképzelhető, hogy ezeket Lukáts Andor zsákutcának gondolta. De sajnos másfelé nem indult el. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

AKI TOLVAJT KIÁLT

Heinrich von Kleist: Az eltört korsó / Miskolci Nemzeti Színház
2015.05.05.

A mulattató előadást csak néhány túlspilázott jelenet választja el attól, hogy formátumos produkció váljék belőle. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NYÍLT KÁRTYÁKKAL! – VÁLASZ RUSZNYÁK GÁBORNAK

Kiss Csaba, rendező
2015.04.09.

Az ország egyik legizgalmasabb színházi műhelyében, a miskolci Nemzetiben történt váratlan igazgatóváltás alaposan felkavarta a kedélyeket. A közvélemény azt látta, hogy a politika újra a saját erőszakos módszereivel próbál rendet csinálni. A Revizor közölte Rusznyák Gábor véleményét – és természetesen teret ad Kiss Csaba (és más érintettek) válaszának is. KISS CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

PENGEÉLEK HELYETT

Shakespeare: IV. Henrik / Miskolci Nemzeti Színház
2015.01.01.

Egy kétestés királydrámát kevesebb, mint három óra alatt előadni úgy, hogy összetett figurák rajzolódjanak ki és a történet is követhető maradjon, nem könnyű. Zenével, dalokkal, extra betétekkel dúsítani az anyagot egyenesen nyaktörő mutatvány. Szerencsére mégis van, aki megpróbálja. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

DRÁMA HÍJÁN

Móricz Zsigmond: Úri muri / Miskolci Nemzeti Színház
2012.11.07.

Van valami finom irónia abban, hogy az év drámája Miskolcon voltaképpen nem dráma, hanem a dráma töredékeit is felhasználó regényadaptáció. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez