2010-ben tudvalevőleg Pécs Európa kulturális fővárosa. Remek apropó arra, hogy elfeledett értékekre irányuljon a figyelem. Pécsről a kultúra ürügyén számos dolog eszébe jut az átlag magyarnak, a Bauhaus aligha. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az 1999-ben indult könyvsorozatnak, mely Albert Zsuzsa rádiós beszélgetéseit gyűjti össze, immár az ötödik kötetét veheti kézbe az olvasó. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kéri Katalin monográfiája nagyigényű vállalkozás: a magyar társadalomtörténet egy sok szempontból sűrű időszakát tanulmányozza a nőiszerep-változások tekintetében. E néhány évtized alatt több minden történik a nők „emancipációja” terén is, mint a megelőző évszázadokban együttvéve. BORGOS ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem lelkesedünk a lakótelepekért. A toronyházakért még kevésbé - legalábbis mai szemünkkel és mai igényeinkkel. Pedig ez is építészet: tervező- és alkotómunka, melynek egyik úttörője Forbát Alfréd volt. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Valami archaikusan, már-már anakronisztikusan felszabadult mesélőkedv fűti Méhes Károly írásait. Mennyiségre is igaz ez, ugyanis ez a kötet – Hollander Emőke meztelenül a címe – nyolcvanöt írást, sokféle hangú és változatos státusú elbeszélést tartalmaz. TAKÁCS FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A “betyárvilág” híres-hírhedt, vaskezű felszámolóját állította munkájának középpontjába a kiváló történész. Ötödik Gedeon: a királyi biztos, aki könyörtelenül kiiktatta Macsvánszky Maximot. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
