Hagytam időt magamnak, hogy kissé kihűljön bennem ennek az előadásnak az emléke, de még most is úgy érzem, ennek az egyetlen órának nagyobb teátrális ereje és indulati tömege van, mint sok más nagyszínházi produkciónak. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gátlástalan lelkesedésemben még azt is mondhatnám, hogy ebben a színpadi változatban a teremtmény egyáltalán nem szorul rá a teremtőjére. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mondanám hamar, hogy a színésznői teljesítmények fantasztikusak, de aztán kiderül, hogy a színészférfiakéi is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Katona József Színház K:ortárs című sorozatát a COVID szülte ugyan, de alighanem túléli a járványt. E pillanatban mindenesetre csecsemő – legalábbis Szécsi Noémi regénye öt jelenetének „online-osítása” alapján. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem derűlátó, bár helyenként derűs helyzetjelentés szerelemről, hűségről, hatalomféltésről, uralkodásról és a nemzet jövőjéről. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Én megértem, hogy évad végén lazulni kell. Azt már kevésbé, ha egy színház - ráadásul épp a Katona - nagyjából az egész évadban lazul. Mintha nem lenne miről beszélni a színházban manapság, marad a szelíd és szolid perfekcionizmus. Már amikor. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy végtelenül ostoba és dilettáns újságírói meglöttyenésre Pintér Béla a Katona József Színházban egy egész előadással válaszol. Csak hát adódik a kérdés: érdemes-e egy vacakságból dobbantani? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
"Írd meg a jóságot", szól oda nekem valaki, amikor kifelé jövünk a Kamrából a Kaukázusi krétakör előadása után. Visszakérdeznék, és a rosszasággal mi lesz, de már elsodródtunk egymástól. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tetszik, ahogy. És itt tetszik. Ahol a repertoár nem csekély részét Gothár Péter jegyzi rendezőként, az átiratban humorforrás lehet az ő neve, és egy kitömött hatalmas szarvas láttán hajlandó vagyok nevetni, ha a nemrég elhunyt Juhász Ferenc klasszikus Szarvas-énekével viccelnek. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Amikor az első epizód második percében felbukkant a képernyőn egy öltönyt-nyakkendőt viselő pesti színigazgató, rögtön világossá vált, hogy a Csak színház és más semmi jószerint még futó érintkezést se vállal a kortárs valósággal. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Az éjszakám a nappalod thriller is, meg fekete komédia is. Debütfilm, ami 269,5 milliós állami támogatásból és egy sokat fejlesztett forgatókönyv alapján készült. Ketten jegyzik íróként és rendezőként, ami nem csak itthon ritkaság. CSIGER ÁDÁM INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mellékes tényező, hogy a festő-rajztanár Kis János ezúttal nem szikár művészalkat, hanem testes férfi, némi óriáscsecsemő jelleggel. Ő ugyanis nem azonos a címbeli ókori aszkétával. Egy ál-aszkéta nem törvényszerűen hasonlít arra, akivel céltévesztett világundorában példálózik. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A görög sorstragédiát nem látom benne, pedig a beharangozóban ilyesmit ígérnek; igaz, van kar, meg a szereplők neve is maga a szerep, de mégsem görög sorstragédia, hanem súlyos magyar és kortársi társadalmi látlelet a Katonában bemutatott előadás, Az olaszliszkai. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A cím macskakörmök közé kívánkozna. Idézet. Zsámbéki Gábor kíméletlen pontossággal olvasta a kíméletlen Brechtet, és a drámaszöveg kátéjához szinte maradéktalanul konzekvens, egyben szuverén előadást hozott létre. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
