Mark Haddon sokszorosan díjnyertes ifjúsági regényéből több sikeres színpadi adaptáció is készült. Az Asperger-szindrómás Christopher történetét most a Budaörsi Latinovits Színház játssza gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csiky Gergely után, miatt és helyett írták a Mohácsi testvérek a darabot, írja a színlap, s a friss mű hosszú címe tulajdonképpen egyetlen „Phíjjj!”-t, egy, a galád hősökre vonatkozó, utálkozó alkotói kiköpést takar. Az indulatos véleménynyilvánítás sikerült. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Katharina persze nemigen akar mást, csak azt, hogy békén hagyják. Az állam emberei is, és a mocskos bulvársajtó is, amely durván belegázol a magánéletébe, a legintimebb ügyeibe. Mikor halálra vegzálják az őrszobán, többször megtagadja a vallomást. Mire az államügyész rendre maliciózusan megjegyzi: jogában áll. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ami engem illet, csöppet sem bánom, ha egy színházi előadásból „kilóg a lóláb”, vagyis a tanulság, az üzenet, mindközönségesen a tézis. A Dogma-filmeket – mondjuk, többet közülük – is kedvelem. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az egyik szemem nevet, és ha nagyon őszinte akarok lenni, a másik se könnyezik, miközben egyfolytában azon gondolkodom, lehet-e, kell-e újat mondani egy olyan agyonjátszott darabról, mint amilyen a Szentivánéji álom. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kényes vállalkozás Saint-Exupéry A kis hercegéhez nyúlni. Egymásnak ellentmondó elvárások tömkelege vár egy-egy adaptációt. Szerencsére Varsányi Péter és csapata nem félt a kihívásoktól, és olyan verzióját hozták létre a nagy klasszikusnak, ami friss és eredeti látásmóddal nyúl az alapanyaghoz, észben tartva a mai gyerek és felnőtt nézők igényeit. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tudomásul kell vennünk életkörülményeink gyökeres megváltozását, a COVID-korszak teremtette új helyzetet, és az élet minden területén túlélési stratégiákat kell kidolgoznunk. A színház e tekintetben különösen nehéz terep. KARSAI GYÖRGY ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Ez a darab, Székely Csaba Öröm és boldogság című drámája prezentáció. Pontosabb lenne demonstrációnak nevezni, de ebből a szóból sajnos kiveszni látszik az eredeti jelentése, a ma használatos meg ide kicsit sem illik. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A drog öl. Nem pillanatok alatt, hanem fokozatosan, módszeresen elpusztítva a személyiséget. Függetlenül attól, hogy mennyire erős a személyiség, és attól is, hogy miért ragaszkodik a drogokhoz. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Már az előadás első percében a frászt hozzák ránk Alföldi színészei. Úgy toppannak be ugyanis a színpadra, mintha terheléses EKG vizsgálaton vettek volna részt percekkel azelőtt. Csapkodnak, kapkodnak, csupa ideg minden mozdulatuk. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tegye fel a kezét, aki érti, miről szól valójában Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyve. Ugye? Talán épp ez az oka annak, hogy Walt Disneytől Tim Burtonön át Bocsárdi Lászlóig és Tengely Gáborig mindenki érdemesnek találja arra, hogy adaptációt készítsen belőle. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyerekekkel színházba menni az egyik legjobb élmény, mert nagyon kegyetlen nézők. Ha valami nem tetszik, beleszólnak, másra figyelnek, előkerül valami ennivaló, de az a minimum, hogy elkezdenek egymással beszélgetni. Ha viszont valami tetszik nekik, akkor egészen átadják magukat az élménynek. BALÁZS JÚLIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fehér Balázs Benő rendező megpróbálta a fiatalabb korosztály vizuális ízlésére hangolni az örökzöld zenés darabot. A sikerért még csak nem is kellett hallgatnia korunk lebutító szirénhangjaira. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Fekete május lenne a megfelelő cím, ha nem viselné azt sok más, lelki és meteorológiai rendellenességről szóló írás, köztük egy 1899-es Ady-cikkecske is. Itt és most a történelmi elsötétülés megidézése indokolná: 1915-1917 között járunk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szocializmus, alkoholizmus, értelmiségi létbizonytalanság, toxikus családi környezet. Nagyjából ezeket a témákat dolgozza fel Enn Vetemaa drámája és Böröndi Bence budaörsi rendezése. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
