Válás, elvált szülők gyereke. Eltávolodott apa, látszólag közömbössé vált gyerek. Mindennapi eset, amire már senki nem kapja fel a fejét. Kalapos Éva Veronika új regényének szereplői rögzített, terápiás monológok segítségével próbálják áthidalni a közöttük ásító távolságot. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Aki átment a falon címmel magyarul is megjelent a performanszművészet úttörő nagyasszonyának, Marina Abramovićnak a memoárja. Határainkat próbálgató kötelező olvasmány. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Megszületett a koronavírus-járvány irodalmi lenyomata Boccaccio után szabadon. A The New York Times kortárs szerzőket kért fel arra, fogalmazzák meg saját járványélményüket novellaformában. A kötet huszonkilenc elbeszélést tartalmaz. BORSOVSZKY ÉVA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják." Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rengetegszer elkezdtem és befejeztem A Pál utcai küldetés című könyvet, de még most sem vagyok biztos abban, hogy elolvastam az egészet. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A 2080-as években egy történész interjúkat készít napjaink és közeljövőnk számos szereplőjével, és ezekből bontakozik ki a klímaváltozás és az annak nyomában járó társadalmi változások rémes világa: egy reális antiutópia. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A három kisregényt mondhatnánk zsengéknek, hiszen a hatalmas életmű legelején születtek, de azért nem úgy zsengék, hogy a szárnyait próbálgatta volna bennük Molnár Ferenc. Sokkal inkább a saját íróiskoláját alapozta meg, ahol ő volt a tanár és a tanítvány, és ő írta a tankönyvet is. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Dunapest című regény főszereplője egy ház. Mellékszereplője sok van, több idősíkban tűnnek föl. És van egy fő mellékszereplő: a Duna. Egykor és most. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kalapos Éva Veronika a novellák, ifjúsági regények és drámák után után most egy fantasybe illő alternatív Budapesten játszódó akcióregénnyel jelentkezik. SZENDI NÓRA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Ez a mű nem jöhetett volna létre a putyini autokrácia, az orosz társadalom szovjet és cári rendszerében szocializált társadalma nélkül”. JUHÁSZ TAMÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Roxane Gay rendszeresen ír a rasszizmusról, a szexizmusról, a nők jogairól és a populáris kultúráról. Vajon miért nevezi "rossz feministának" magát? ANTONI RITA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Egy jóképű, érdekes férfi történetét olvassuk, aki mögött érdekes család áll, aki legszívesebben Európában csatangol festmények után, aki kényszeresen meg akar felelni az apai elvárásoknak, s egyben gyökértelen, mint a mi generációnk unokái lesznek, magyar szülőkkel, külföldi születéssel, és ki tudja, hova szóló lakcímkártyákkal. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Nemrég olvastam egy felmérést, amely szerint a romániai férfiak világviszonylatban a legaktívabb csoportba sorolják magukat. Mármint szexuálisan. Önképük szerint ebben megelőzik a latin szeretők olyan hírhedt táborát is, mint az olaszok vagy a brazilok. Hercsel Adél interjúkötetéből kiderül, hogy a magyar szerető sem pihenéssel tölti el délutánjait, estéit. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
