A Magyar Nemzeti Galéria 1800 utáni gyűjteményének rejtett zugában három kortárs alkotó kínál frissítő szellemi kalandot a múltban andalgó látogatónak Rembrandt önarcképei ürügyén. Mindössze hat munka, plusz egy aprócska Rembradt-rézkarc néz egymással farkasszemet a 19. századi festészet remekei közé ékelődő intim térben, a szó szerint „szürke zóna” utóképétől mégis nehéz szabadulni. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kényszerű csúszásra kreatív válasz. A végeredmény: innováció hibaüzenettel. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Képzőművész, performer, díszlettervező volt, de ugyanilyen erő kötötte az íráshoz. Intenzív, szuggesztív volt jelenléte, alkotásai. Hogy hét évvel halála után ottmaradt-e ez az energia, hogy élete és művészete mennyire szétválaszthatatlan egységet képez, erre is választ ad a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett A túlélő árnyéka – El Kazovszkij élet/mű kiállítás. A kiállítás kurátorával, Rényi Andrással beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
El Kazovszkij ezzel a kiállítással, A túlélő árnyékával világunk időben és térben megkerülhetetlen művésze lett: az árnyék, amelyet a művész és a kiállítás vet ránk, ma sokkal inkább fényhez, megvilágító erejű fényességhez hasonlít. FORGÁCH ANDRÁS ESSZÉJE. Tovább a cikkhez
