Politikai science fictionként határozza meg Emlékek klinikája című, a Trafóban bemutatott új előadása műfaját Boross Martin, a Stereo Akt vezetője és rendezője. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kolozsvári Interferenciák Fesztivál idei tematikája az idegenség volt. A közel-keleti helyzet és a menekültválság szinte kikényszerítik a kérdést az európai alkotókból: hányféleképpen válhat egy ember idegenné? PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Árvaálom című, egy éves projektről és az abból készült előadásról, amit a Trafóban láttunk. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Szociopoly a Monopoly szellemes inverze: utóbbi a fennálló társadalmi rend elfogadására tanítja a kispajtásokat (nem hiszem, hogy épeszű felnőtt valaha is képes lett volna ilyesmit játszani), a Szociopoly ezzel szemben rendszerkritikus, vagy legalábbis problematizálja, hogy milyen jól viseljük a kilátástalanságban élő polgártársaink szenvedéseit –, amelyeket itt játékból „kipróbálhatunk”. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Dosztojevszkij nagyregényének komplexitását lehetetlen és szükségtelen vállalkozás a színpadon visszaadni. Horváth Csaba előadás-monstrumában éppen ezért próbálkozik vele – sikerrel. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha a választások közeledtével felbuzdulnánk és HOPPart és a Neuköllner Oper előadása alapján akarnánk párt(ot) választani, nem lenne könnyű dolgunk. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Október 11-én került sor a premierre, január 11-én már Kafka-adaptációjának új változatát mutatta be a Ráday utcai színház. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a társulat észlelte a hibákat, kigyomlálta őket, és kész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A mintegy hatvanperces, szünet nélküli előadás egyértelműen fel sem oldható súlyos dilemmákkal szembesíti nézőit. Nem többről, nem kevesebbről van szó, mint hogy valaki, akit rokonszenvvel fogadnak, teljességgel és vészesen elüt az őt támogatni igyekvő közösségtől. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás szinte semmiben sem hasonlít Fodor Tamás huszonnégy év előtti szolnoki rendezésére. Az 1989-re volt kihegyezve, Josef K. ügye ott a 19–89-es aktaszámot viselte. Azóta évszázadokat állt a rohanó idő. Kérdés, a mai Franz Kafka-adaptáció mire van kihegyezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Aki valaha félt már múzeumos nénitől, tudhatja, nincs csodásabb, mint szabadon kóborolni egy tárlat termeiben. Hát még, ha a csellengve értelmező sétába beszáll néhány remek író, pár színész, és közös játékba kezd a publikummal. A Szépművészetiben tizenkét rendhagyó képértelmezés csábít csütörtök esti portyára. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Pár ögyilkosjelölt segítségével egészen sok mindent el lehet magyarázni az életről, egyre megy, hogy ők maguk mennyire gondolják ezt komolyan. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A nézőtérrel szembeszegezett festmény nem sokáig terelheti el a gondolatokat: éles penge szabdalja darabokra. Csupán a képkeret marad meg, azon keresztül láthatjuk a koszlott falakat és a kaotikus történések sorát. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
