Mármint az előadás. Bár az első fellépőn pont ilyen mintás fehér top feszül, meg fecske fazonú úszónadrág és kisuvikszolt fekete lakkcipő, zokni nélkül. A jelmezek extravaganciája azonban semmi ahhoz képest, ami e bizarr jelenlétorgia-gyűjteményt belülről öltözteti, szólóról szólóra, egyiket a másik után. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Fülöp László koreográfiája – Schrödinger után szabadon – a láncreakció tere, ahol semmi sem független egymástól és fényévnyi távolságra levő dolgok is egybekapcsolódhatnak, érintkezésbe léphetnek, hatással lehetnek egymásra. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Molnár Csaba alkotói együttműködésekben kiváló, a Marcio Canabarróval tető alá hozott Tropical Escape a tavalyi év egyik legjobbja volt, de amikor ő a séf, van, hogy kicsit bicegni kezdenek a dolgok. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az idei THEALTER előző kiadásaitól eltérően nem az aktuálpolitikai eseményekre reagált érzékenyen, hanem a minket körülvevő valóság legalapvetőbb kérdéseire: halál, másság, szegénység, kapcsolatok, élet. DOHY ANNA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Második alkalommal rendezi meg a Tatabányai Jászai Mari Színház a MOSTFeszt-et, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivált. Erős mezőny, mélyrétegig ható előadások, a válogatásban megfontolt koncepció, következetesség és igényesség jellemzi a szervezők munkáját. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Az Eclipse első látásra pofonegyszerű, könnyen áttekinthető előadásnak tűnik, mégis bonyolult gondolati játszmákat indít el. De mire való a művészet, ha nem erre, hogy ne hagyjon nyugton bennünket. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Pár perc után már bele is merülök a lendület, az izomerő és a fizika kecses összhangjának csodálatába, ami mindig magával ragad, ha Cuhorka Emese lép színpadra. Tiszta tánc, tiszta látvány – egy darabig. Aztán hirtelen minden megváltozik, minden megkérdőjeleződik, a néző pozíciója legalább annyira, mint a táncosé. DOHY ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tünet Együttes csapata vitte színre Sóvirág címmel Fahidi Éva és Cuhorka Emese találkozását. Éva annak idején túlélte Auschwitz-Birkenaut, kilencven éves. Emese kíváncsi, táncos, harmadannyi idős. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 25. THEALTER utolsó három napjában sem hagy alá a pörgés, premier és tréningbemutatók mellett olyan előadásokat tartogat a zárás, amelyek joggal válnak azonnal közönségkedvencekké, a fesztivál következő kiadásáig kitartó színházi élményeket és energiát adva. KOVÁCS BEA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Ha valaki azt gondolta, hogy Hód Adrienn és társulata előző munkájával, a Pirkaddal az elmúlt évek egymást logikusan feltételező koreográfiai sorozatának egyfajta végállomásához érkezett, talált és tévedett is egyszerre. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Ardai Petra és a Tünet Együttes találkozása bő egy év leforgása alatt újabb szeretnivaló, jó levegőjű, keresetlen könnyedsége mellett is húsba vágó kérdésekkel szembesítő előadást eredményezett. Moszkva tér, végállomás, leszállás. Kérjük, hagyják el a szerelvényt. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lelkesen amatőrködő izraeliek, nevetésben kibontakozó németek, gender témát megpiszkáló magyarok – és a sor természetesen folytatódik, mert folytatható: tizenhárom nemzet tizenöt előadása az idei ötnapos L1 feszten, melynek a közepét szúrtuk ki szemlézésre magunknak. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A művészet az utcán, a plázában, a piacon, a metrón, a mozgólépcsőn, az építkezésen, az aluljáróban, akárcsak a valódi hajléktalanság, a demokrácia iskolája. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Nincs igazság: Hód Adrienn felvillanyozó, jó levegőjű táncszínháza után a fesztivál hatodik napjának a színvonala váratlanul zuhanórepülésbe kezdett. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
