Keresztes Tamás első rendezése bulvárszínház, de a szó lehető legjobb értelmében: profi, kreatív, vicces, nem okoz csalódást annak sem, aki Rejtő Jenőt szereti. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Rejtő Jenő és Tolsztoj egy-egy műve került színre az Újvidéki Színház miniévadában: klasszikusok, nem(csak) klasszikus hangszerelésben. FRITZ GERGELY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Vajon miért kell újra és újra rácsodálkozni az életét 75 éve Auschwitzban végző festő életművére? ZÖLDI ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Zöld, sárga, narancssárga és piros könyvecske a legújabb, hagyatékból kiadott Rejtő-kötet a Szépmíves Könyvek gondozásában. Az Afrikában játszódó kisregény a Transzliteratúra-sorozat második darabjaként újabb kuriózumot nyújt át az érdeklődő olvasónak. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A fekete múmia átka sajnos nem az a Rejtő-rajongókat knockoutoló film, amire vártunk. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Piszkos Frednek nincs több köze Rejtő Jenő világához, mint az eddig elkészült bármelyik magyar Rejtő-adaptációnak. Ez még akkor is így van, ha az abszurd szerepekre kivételesen sikerült alkalmas színészeket találni. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tamási Zoltán, ez a remek fapofa, akinek arcbőre, szemhéja alatt szálkák szaladgálnak, Narrátorként bejelenti: a társulatnak se kedve, se ideje, s főleg pénze nem volt e bemutatóra, tehát az egészet nem nagyon ajánlja, nézzük meg inkább tőlük a Csontbrigádot, az jobb. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
