Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A természettudomány a beavatottak misztériuma, az emberi élet sötét és bonyolult, a bábszínház pedig csupa erő; ez a Frankenstein hiányozna, ha nem lenne. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A hazatérő férfi siet a mellékhelységre, ahol sürgős dolga van – és csak jókora spéttel veszi észre, hogy a WC fala teljesen hiányzik, mivel elbontották a mesteremberek. Kocsis Gergely tekintete szavakkal leírhatatlan; a nézőtér fuldoklik a nevetéstől. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy elsősorban ez indokolja a Mesteremberek Katona József színházi bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Azt hiszem, a hosszan, elviselhetetlenül hosszan elnyúló járványidőszak után (és ki tudja, még mi előtt) két dolgot nem fogadhat el a valamennyire is közegtudatos néző: a rossz választást és a hamisságot. Márpedig a rendező (és a színház) jól választott a Lear királlyal, és az előadás sem volt hamis. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Festmények, szobrok, kortárs irodalom, zene és a belőlük születő színház. Az idén hatodik alkalommal látható a Szépművészeti Múzeum Textúra-sorozata, a járvány miatt online. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Keresztes Tamás első rendezése bulvárszínház, de a szó lehető legjobb értelmében: profi, kreatív, vicces, nem okoz csalódást annak sem, aki Rejtő Jenőt szereti. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Akkor most átírom a mondást: „nézett, mint Orgon a zsöllyében”. És nem, nem a feleségét sajnálta, akit Tartuffe kishíján... hát igen. Hanem persze hogy saját magát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy végtelenül ostoba és dilettáns újságírói meglöttyenésre Pintér Béla a Katona József Színházban egy egész előadással válaszol. Csak hát adódik a kérdés: érdemes-e egy vacakságból dobbantani? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A MOST FESZT harmadszor tart szemlét és versenyt a határon túli, vidéki és független szférából érkező mono- és stúdiószínházi előadásoknak. A Mono és Stúdiószínházi Fesztivált rengeteg újdonsággal, és egyre markánsabban körvonalazódó szándékokkal, ízléssel és tudatossággal rendezi meg az ötletgazda és lebonyolító tatabányaI Jászai Mari Színház. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Mi közünk lehet a 21. században a Nórához (eredeti címén a Babaházhoz), Ibsen talán legdidaktikusabb drámájához? Mennyiben érint minket, miről szól ma? Mi az oka annak, hogy Budapesten egyszerre három előadása is látható? Megtudhatunk ezekből bármit is társadalmunk aktuális állapotáról? DARIDA VERONIKA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Napok óta tart a 26. Thealter, a MASZK Egyesület által Szegeden megrendezett Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója. Az első három nap összefoglalóját PROICS LILLA ÍRTA. Tovább a cikkhez
Tisztázzuk azonnal: Popriscsin fejének belsejében rend van. A dolgok akkor kezdenek megváltozni, amikor ez a rend kölcsönhatásba lép a kinti világot uraló káosszal. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tetszik, ahogy. És itt tetszik. Ahol a repertoár nem csekély részét Gothár Péter jegyzi rendezőként, az átiratban humorforrás lehet az ő neve, és egy kitömött hatalmas szarvas láttán hajlandó vagyok nevetni, ha a nemrég elhunyt Juhász Ferenc klasszikus Szarvas-énekével viccelnek. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. Lázár Kati Jászai Mariként, vagyis a Kripli Mari című estjével esélyes a legjobb női alakítás kategóriában. STUBER ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
