Miként generálnak a teljesen felcserélhető, kifejezéstelen arcú viaszfigurák az emberi kapcsolatok kiüresedése felett érzett viszolygást és bánatot a nézőben? És merre hajózunk a kedves, svájci zombikkal? NÉDER PANNI BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
