Ki kell lépnie a komfortzónájából annak, aki rá szeretne hangolódni a vaksötétben lélegzethangokkal operáló, mozgásalapú előadásra – mondja a Trafóban november 28-án „látható” in_form című produkciójáról Vass Imre performer, akit Montpellier-ben értünk el. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Hogy a magyar közoktatás nem feltétlenül diáknak való vidék, azzal nap mint nap szembesül pedagógus, szülő, meg főleg gyerek, de mi van az elrettentő statisztikák és a hétköznapi kudarcélmények mögött? Boross Martin szerint sok-sok egyéni történet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Molnár Csaba táncművész-koreográfussal beszélgettünk arról, miként működik közre különféle szakmai helyzetekben, hogyan látja magát táncszínházi alkotóként, illetve hogyan lehet a Trafóban újragondolni egy négy éve bemutatott előadást. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A NEXTFESZT második kiadása nem a nagy dobások fesztiválja, hanem a Trafó kicsi és még kisebb tereibe befészkelt kísérleti daraboké, ha szigorúan a tánc felől érkező alkotók premierjeit, és a már bemutatott, de csak ritkán elcsíphető produkciókat nézzük. KRÁLL CSABA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Amióta a kortárs színház lemondott önnön nagyságának és tévedhetetlenségének bizonygatásáról, felvállalva sebezhetőségét és az illúzió színházának végét, a néző számára egyre valóságosabb, hogy nem csak neki, de vele is játszanak – sőt olykor elsősorban vele. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A „bakancslistások” (STEREO Akt: Felülről az ibolyát), azaz Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre ezúttal önálló projektben kóstolgatják egymást és soha nem volt közös gyermekkorukat. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A tavaly először meghirdetett Titánium Színházi Szemle egyik nyertes pályázata Boross Martin rendezése, a Felülről az ibolyát. Milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a fiatal, tehetséges alkotóknak? Erről is kérdeztük az előadás rendezőjét. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A kortárs táncban néha csak nüanszokon múlik, hogy egy darabot üres, l’art pour l’art-szerű attrakciónak, vagy tartalmas, gondolatébresztő műnek érzékelünk. Az Ultima Vez hírnevét megalapozó, 1987-es Amire a test nem emlékezik esetében előbbi felé billen a mérleg nyelve. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Artus új előadása a „zenét játszani” kifejezése köré gyűjti a zenére, mozgásra, zene és mozgás viszonyára, s nem utolsósorban a játék fogalmára vonatkozó kérdéseket. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
