A nyári színház már régen nem a haknihuszárok kaszálója, hanem szerves része a hazai színházi életnek - e pillanatban a legjobb fesztiválsorozat. A Revizor re:VÍZIÓ sorozatában egy kétrészes beszélgetés első "felvonásában" két budapesti és egy agglomerációs műhely vezetőjével beszélgetünk: Bán Teodóra, Benkő Nóra és Lőrinczy György. Tovább a cikkhez
Lett volna itt egy előadás, egy másik, még 2020 őszén. Elfújta a covid valahányadik hulláma, így aztán a PanoDráma mégsem állt elő egy félig fiktív produkcióval. Hanem most, egy kicsit sem fiktívvel. Mert ez az ő terepe: a doku, a verbatim. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Szkéné színház bemutatója a legújabb kori magányosság változatait, intimitását és komikumát vizsgálja. A díszlet változott, de a sóvárgás tárgya ugyanaz: a tömegtársadalmi őrületben is csak szeretetre és törődésre vágyik mindenki. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Horváth János Antal rendezése hatásosan meséli újra a gyűlöletkeltés és az előítéletek következményeinek örökké érvényes történetét. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Augusztus 25-én és 26-án Szentendrén mutatja be a Forte Társulat új előadását. Horváth Csaba rendező ezúttal a kalandos életútját rituális öngyilkossággal lezáró Misima Jukio négy egyfelvonásosát fűzte össze egy előadássá. A miért és a hogyan érdekelt minket. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Augusztus 13-án és másnap ősbemutató lesz a Szentendrei Teátrumban. Fabacsovics Lili dramaturg és Szokol Judit rendező most nem választott darabot, hanem írt egyet Csend-etűdök címmel. Szentendre ismerős helyszín számukra: a 2018-ban bemutatott Kígyóasszony librettója Fabacsovics Lili nevéhez fűződik, Szokol Judit pedig két darabot is rendezett itt 2019-ben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Kékszakállú herceg vára az operairodalom egyik legtitokzatosabb műve. A Szentendrei Teátrum és a Coopera Zakariás Zalán rendezésében mutatja be Bartók Béla operáját augusztus 6-án és másnap Szentendrén. Titkokról, női és férfi lelkekről is beszélgettünk Mester Viktória és Molnár Levente operaénekesekkel. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A szentendrei MűvészetMalom udvarán július 29-én, a Kőszegi Várszínházban augusztus 3-án élőben és tovább gondolva jelenik meg a Szinesztézia című előadás, amihez a Ferenczy Múzeumi Centrum nyújt szakmai támogatást. Gergye Krisztián táncművésszel és Kígyós Fruzsina művészettörténésszel beszélgettünk. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok után A nevetséges sötétséggel Dohy Balázs mint rendező már másodszor kísértette a színházi lehetetlent. Vagy ha Wolfram Lotznál maradunk: a lehetetlen színházat. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy német katona megőrül a dzsungelben. Nincs más megoldás, mint felkutatni és megadni a koordinátáit a műveleti központnak. Pellner főtörzsőrmester feladata, hogy felhajózzon a Hindukuson, egy sötét, lassan hömpölygő folyón. Csak Stefan Dorsch kíséri el, aki a járőrhajót kormányozza… VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Soltis Lajos Színház és a Szentendrei Teátrum által bemutatott 3 nővér a mozaikszerű történetmesélés technikájával juttatja el Csehov karaktereit a Broadway-től egészen egy orosz város lakásáig. MARTON ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy ilyen játékos, önreflexív előadásban rögtön akad valaki, aki megállapítja, hogy erről a helyzetről kellene előadást csinálni. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felix Mendelssohn-Bartholdy mindössze kétéves volt, amikor családja kitért és felvette az evangélikus vallást. A zeneszerző belső meggyőződésévé vált a protestáns hit, aminek fontos lenyomata a Reformáció szimfónia. Fináléjának, az Erős vár a mi Istenünk taktusainak felcsendülésével kezdődik az Ujj Mészáros Károly rendezte Hamis hang. PETHŐ TIBOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A színlap alapján még nem értettem, hogy jön össze Petőfi élete a street workouttal. Pedig nagy a közös halmaz, ott van mindjárt a #bátorság, az #erő, a #szenvedély, a széles rétegek megszólítása és az, hogy mindig elég egyetlen rossz mozdulat. GERGICS ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha Aurora, a Becéző szavak anyafigurája ma élné középkorúsága virágkorát, le sem jönne a facebookról, az instáról, a twitterről, seregnyi követője lenne, és azt mondanánk rá: influencer. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez