A látványos képek, a kimondott dialógusok s a szereplők cselekvései paralel módon mesélik el, mi történik a külvilágban, s mi megy végbe hőseink pszichéjében és privát történetében. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Horváth János Antal rendezése hatásosan meséli újra a gyűlöletkeltés és az előítéletek következményeinek örökké érvényes történetét. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Konvencionális színház, konvencionális dramaturgiával. Ez általában vagy nagyon unalmas, vagy részleteiben lenyűgöző. Jelen esetben inkább az utóbbi. MUNTAG VINCE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Személyiségdaráló médiavilág belülről, vadkapitalizmus és vérfürdő. Mindez egy előadásban, Hajdu Szabolcs és a Radnóti színészeinek megkapó együttműködésében, igazi viselkedésfókuszú színházi nyelven. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szuper ez az előadás – gondoltam az első felvonás végén, és visszaültem a másodikra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Tízparancsolat a maga erkölcsi imperatívuszával szilárd alapja lehetne egy legeslegjobb világnak – de könnyen lehet, hogy nem határtalan boldogság, hanem halálos unalom szakadna ránk. Székely Csaba minden esetre a pompás dramaturgiai sorvezetőt vette észre benne. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A sport piszkos üzlet, mindenki tol valamit, aki nem, az ne álmodjon győzelemről, aranyéremről. Ennél egy kicsit bonyolultabb a Tagadj tagadj tagadj tézise, ráadásul a messzi jövőben játszódik, szóval a jövőt még tán van mód elkerülni. Vagy nincs. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Azt mondja, a naivát, a szendét nem látják benne a rendezők. Helyette az erőt, Velma Kellyt, Tóth Flórát, Abigail Williamset látják. A Prima Primissima Alapítvány és az FHB Bank által adományozott Junior Prima Díj egyik idei kitüntetettjével, Szilágyi Csengével beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Belvárosi Színház új bemutatójában az égvilágon semmi olyasmi nem történik, amire ne számítana az ember. És ezt most egyszerre írom elismerően meg csalódottan. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amikor az első epizód második percében felbukkant a képernyőn egy öltönyt-nyakkendőt viselő pesti színigazgató, rögtön világossá vált, hogy a Csak színház és más semmi jószerint még futó érintkezést se vállal a kortárs valósággal. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
„Súlyos komédia, bár látszatra könnyű” – írta történelmietlen történelmi színművéről Dürrenmatt. Keszég László miskolci rendezésében szerencsésen megvalósul e kettősség. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Még nem élt, csupáncsak működött a Hair a Mohácsi János által rendezett produkció legelső előadásán. Hol jól, hol rosszul. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem vagyok mindenáron színházcsináló – mondja Rusznyák Gábor rendező. Van egy pont, amikor ha nem, akkor nem. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Sok fontos szerepet eljátszott már a pályája elején álló Lovas Rozi. A kritika, vallja, ha olykor fáj is, alakít, formál, újragondolásra késztet. A színikritikusok a miskolci A tanítónő című darabban Tóth Flóra megformálásáért a legjobb női főszereplő és a legígéretesebb pályakezdő díjára jelölték. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Átlátszó, mint az ablaküveg: Peter Shaffer Amadeus című darabja nem filozofikus értelmezést, világrengető rendezői koncepciót kíván, hanem jó színészeket. De azt nagyon. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
