Sűrű és érzéki regény Schein Gábor Svéd című könyve, terjedelméhez képest meglepően gazdag szövésű mű: nemcsak az elbeszélt történetek fordulatai és a szereplők közötti viszonyrendszer pszichológiájának árnyaltsága, de a középpontba helyezett erkölcsi-esztétikai kérdések miatt is fajsúlyos alkotás. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ciprian Mureşan az „átmenet a kapitalizmusba” korszak generációjához tartozik, vagyis két rendszer gyermeke is egyszerre: a kommunizmusban született, és egy másik világban nőtt fel. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az, aki nem látta már jóval a kapunyitás előtt a Magyar Filmhéten bemutatott jelentősebb rövidfilmeket, nem támaszthat igényt arra, hogy magyar filmkritikusnak nevezzék. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szerencsére vannak olyan helyek a világon, melyeket az embertelen technológiai fejlődés vihara, a világkapitalizmus vad dübörgése és a dekadens nyugati civilizáció fékevesztett tombolása ellenére érintetlenül, a maguk önfeledt ártatlanságában konzervált az idő. Ilyen csodálatra méltó, romlatlan színfolt a balatonszemesi gyerektábor is. NÉMETH BÁLINT ÉS SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mint a fülszövegen lévő, szűkszavú biográfiából megtudjuk, Szőcs Petra Kolozsváron született, Budapesten él, és ez az első verseskötete. Hogy nem zöldfülű szerzőről van szó, már abból sejthető, hogy a kötet a Magvetőnél debütál, valamint a portréfotót maga Szálinger Balázs készítette. Szerencsére a verseken is ez látszik. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Létezik-e kultúrpolitikától független, szuverén művészet, vagy a kettő szervesen és elválaszthatatlanul összekapcsolódik? Az alkotó hajlamokkal megvert ember hagyhatja-e büszkén, legalább kis ideig figyelmen kívül a napi ügyek nem túl reménykeltő folyását? NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez