Egy halhatatlan barátság és két lány felnövekedésének, útkeresésének története. Izgalmas női fejlődésregény, s nem mellesleg egy híres író-filozófus életének, indulásának háttere. Korrajz és intimitás. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Nincs izgalmasabb, meglepőbb és kényelmetlenebb dolog a tényeknél: Az elátkozott köztársaság után, most nagyszerű Tanácsköztársaság-könyvével is ezt bizonyítja Hatos Pál. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Ki vagyok szolgáltatva önmagamnak. Az agyamnak. A romlásnak. … Alig maradt bennem használható emlék. Emlékek helyett mobiltelefonom volt.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mi történt a húszas évek fürdőszobájában? Viselettörténet, életmódtörténet, női testkép és testtudat, anekdotagyűjtemény a polgár- és parasztasszonyok életéből. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Simone de Beauvoir rendszerkritikus, feminista filozófiai és szépirodalmi művei a hatvanas-hetvenes években hatalmas népszerűségnek örvendtek, majd mintha feledésbe merültek volna. Az utóbbi évtizedben azonban a kiadók és az olvasók újra felfedezik őket. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Rotschild Klárának már a neve is jelkép, holott mindössze névrokonság fűzte a milliárdos bankárfamíliához. Sorsa azonban kalandosabb talán az övékénél is. Zseniális márkaépítő self-made womanként öltöztette a Horthy-kor arisztokráciáját és polgárasszonyait, majd folytatta ugyanezt a Kádár-kor elitjével. Áldozat, ügyes túlélő vagy kivételezett helyzetű kollaboráns volt vajon? SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Jajgatókönyv? Részben igen. Részben pedig a földről való föltápászkodásnak, a fájdalom viselésének és elviselésének mutatványa. Túlélési dokumentum ez a „halottas könyv”, nem irodalmi mű, és mégis, legjobb lapjain zenévé válik az állati remegés. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A könyv címe, Elmondani az elmondhatatlant, részben arra utal, hogy nyelvi fordulatra is szükség van ahhoz, hogy kibeszélhetővé váljon a második világháborús szovjet csapatok katonái által elkövetett tömeges nemi erőszak traumája. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hatos egyik pályatársa szerint ez az igényes kiállítású, szépen gondozott szövegű könyv „az év legfontosabb történelmi könyve”. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„…kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy: mars, büdös zsidó! hazám tájai kinyilnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét” MESTERHÁZI MÓNIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplója felkavaró olvasmány. Egy sok-sok tragikus fordulattal teli életút legfontosabb tíz évét, a házasságkötésüktől Radnóti temetéséig tartó időszakot mutatja be mindenki iránt egyformán kíméletlen őszinteséggel. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Ez a regény a Torlandó szörfpóker egyenes folytatása.” Hm. Regény…? Egyenes folytatás…? „Csak az egyenes jó görbe” – így TD. E regény (?) is jó görbe („regénytechnikailag a világ élvonalában” – így TD). TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Noha a fülszöveg egyértelműen kikéri magának, hogy csak egy újabb „celebkönyv”-ként olvassuk, a kötet valódi erénye mégis az, hogy a populáris irodalom szcénájában műfajteremtő módon, minden hájjal megkent, valódi celebkönyvként pózol. ZANIN ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
