AZ IKON CSILLOGÓ ALAKJA

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző
2022.11.14.

Tüdős Klára, a 20. század első felének ipar- és tervezőművészének alakját Bódis Kriszta trilógiának tervezett regényfolyamában fiktív életrajz formájában, mégis hitelesen kelti életre. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

KITALÁLNI AZ ISTENT

Szasa Filipenko: Vörös keresztek
2020.07.14.

“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

KI MERNE ISTENNEK VISSZASZÓLNI?

Beszélgetés Háy János íróval
2019.08.02.

Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

MARI MONDJA

Bérczes László: Törőcsik Mari
2017.02.10.

Egy hatalmas kép, rajta ott izeg-mozog Törőcsik Mari - szóval nem is kép ez, hanem mozgókép, vagyis film. A kamera mögött - kissé elmosódottan, de azért jól fölismerhetőn - Bérczes László. És: szó, szó, szó. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

MÁJKRÉMES KONZERVBE ZÁRT SZORONGÁSOK

Fabricius Gábor: Más bolygó
2016.12.08.

Néhány évvel a rendszerváltás után három magyar fiatal kiszabadul a hekk- és lángossütők világából, és hátizsákkal, autóstoppal indul Nyugat felé. Közben egyikük húsz évvel idősebb énjét is látjuk, öltönyösen, menedzserként. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

CSAK AZT (NE) TUDNÁM FELEDNI

Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás
2016.06.23.

Kazuo Ishiguro regénye egy Artúr király utáni szigetországba kalauzol, ahol az elfelejtett személyes és a kollektív múlt mindent eltakaró gomolygásában egy idős szerelmespár botladozik, hogy megértsék önmaguk és világuk működését. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MADÁRPROBLÉMÁK

Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna
2015.06.27.

Ha valóságos önéletrajzi írásokként olvassuk Franzen elbeszéléseit, akkor arra a sommás megállapításra juthatunk, hogy az amerikai író élete ritka eseménytelen volt, írásai egy átlagos, kispolgári figura mindennapjait ábrázolják, ahol a család, az érvényesülés, a biztonságra való törekvés áll a középpontban. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

EGY ÚJABB „TRÉFA"

Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
2015.05.31.

Minden jelentékeny vagy legalábbis világhírű író esetében szükségszerűen elkövetkezik az az életszakasz, amikor az önkifejezés már nem ér ki az életműből, mintegy a maga köreit járva megreked a képzelete világában. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZENT LAJOS FÜGGŐLEGES HÍDJA

Egressy Zoltán: Százezer eperfa
2014.08.08.

A szerzői kézjegy félreismerhetetlen. A címszerkezet, regényötlet Egressy korábbi prózájából származik; a Reviczky és a Portugál című színdarabok írója e két téma- és motívumkört is alaposan újrahasznosítja. A terjedelmes mű inkább alapképletével nyer meg, nem a magasabb matematikájával. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

AZ ÉLET HALLATLAN REZGÉSEI

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó
2014.02.11.

Szécsi Noémi Gondolatolvasója a Nyughatatlanok folytatása, a tervezett trilógia második része. Bárdy Fülöp fejlődésregénye, a süketség XIX. századvégi karrierje egy hallatlan Európában. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ARS HISTORICA

John Lukacs: A történetírás jövője
2013.09.23.

„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. A másik (amire ez a könyv is példa): a szüntelen töprengésem azon, hogy valójában mit is jelent a történelmi tudás – és aztán kikristályosodott bennem egy történelemfilozófia.” TÓTH IVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

HA SZTÁLIN HÍV

Vaszilij Grosszman: Élet és sors
2013.03.19.

Miután Európa nyugati felében nagy sikert aratott, a közelmúltban Magyarországon is megjelent Vaszilij Grosszman 1960-ban írt Élet és sors című nagyregénye. Sokak számára úgy tűnik, mintha egy eddig ismeretlen szerző robbant volna be a köztudatba. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NEM ÁLL JÓL NEKI A LÁNYREGÉNY

Laura Thompson: Agatha Christie. Egy angol rejtély.
2012.10.09.

Impresszionista szertelenséggel keveri a szerző a krimi-író életének epizódjait: írásaiból idézeteket és áthallásokat, levelezéséből villanásokat, melyeket saját, hektikusan felötlő véleményével tálal. A könyv nem tud monográfiává mélyülni, sem életrajzzá szervesülni. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

DUPLA VAGY, SENKI

Umberto Eco: A prágai temető
2012.09.04.

Felvillanyozó hangvétel játékos komolyságával kezdődik, célirányos és kíméletlenül logikus befejezéssel ér véget a mű, ami a kettő közt van, szintén nem rossz – az olvasó mégis érzi: mindez nem kóser úgy egészében. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZÍNIGAZGATÓSDI MEG AZ A SOK IZÉ

Szinetár Miklós: Pályázat
2012.07.12.

A színházi pályázat persze csak ürügy. Alkalom, hogy a Tanár úr elmondja, amit a dolgok mai állásáról gondol. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez