A Régi Zsinagóga kertjébe lépve szemet szúrnak a bejárat fölé aggatott színes nyakkendők. Milyen ünnep készülődik itt? Megnyitó, búcsúztató, esetleg megemlékezés? A kérdésre nem kapunk választ Balog József performanszba hajló beszéde után sem, aminek a végén ő is felköt egy fekete nyakkendőt. Háta mögött a 33. THEALTER plakátja: egy kézpár, tele fehér körökkel. Vagy nézői szemekkel. Vagy nullákkal. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Vannak igazságok, amelyekkel nem akarunk szembesülni. Saját felelősségünk, a befolyásolhatóságunk, minden, amiért hibáztathatók vagyunk… Szeretnénk ezeket elfelejteni, de a színház nem engedi: arcunkba vágja az igazságot. BÁLINT ZSÓFIA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Mindannyian. Persze, ettől függetlenül nagyon is különbözünk. A különbségek elvileg és alapvetően jók, de sokszor tragikus történéseket és komoly társadalmi, politikai problémákat generálnak, témákat adva olyan előadásoknak, mint amilyeneket idén a THEALTER utolsó három napján láthattunk. MOHAI ALETTA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A fesztivál középső napjai hoznak régi és új fellépőket is; kicsi, finom, vacakolós színházat látunk, meg nagy, falakat rengető erőt és bolondozást, több méretben. PROICS LILLA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Ha ez így folytatódik, akkor a tavalyi, hivatalosan is a legsikeresebbnek mondott fesztiválnak méltó párja lesz az idei. Két nap után úgy érzem: itt most bármi megtörténhet. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Néha úgy érezzük, a Balkán túl közel van hozzánk, néha meg elérhetetlenül távol. A volt Jugoszlávia fiatal színházcsinálói országhatároktól függetlenül ugyanazokra a közéleti problémákra keresik a magyarázatot. A múlttal való szembenézésben is előrébb járnak nálunk. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Úgy tenni, mintha – a színháznak alapképlete ez. Van valaki, aki utánoz és van valaki, aki figyeli: pénteken az alkalmilag fel- és kipróbált szubjektumok jól illettek az utánzókhoz. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Kedves gyerekek! A mai órán a rendező legjobb barátjáról lesz szó, a dramaturgról. Nem csodálom, ha még sokan nem hallottatok róla: a gyakorló színházcsinálók is gyakran megfeledkeznek a létezéséről. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
