12. alkalommal rendezték meg Kecskeméten a Bábszínházak Országos Találkozóját. A hazai professzionális kő- és független bábszínházaktól öt nap alatt 23 produkciót láthatott a jórészt szakmai közönség. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Meglepő és egyben rettenetes az, ha egy rendezés látszólag a feminista értékek mellett akarja felemelni a hangját, de közben éppen a tárgykör legsúlyosabb sztereotípiáit erősíti fel. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nincs új a nap alatt, mondogatjuk, de nem éppen a „nap”, vagyis a klasszikusokat más fénytörésben mutató nézőpont változik állandóan? A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadásai a felnőtté válás történeteit állítják elénk, más-más műfajokban. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Burattino kalandjai egy titokzatos ajtó köré szerveződnek. Zalán Tibornak az Aranykulcsocska című Pinokkió-parafrázis nyomán írt meséjében is ez a fő motívum. Fodor Tamás rendezése érzékenyen bontja ki belőle a (báb)színházi metaforát – nem csak felnőtteknek. MIKLÓS MELÁNIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A felszabadult játék, s vele a nevetés is igen kevéssé volt jelen az előadásokban, tán mert a „felnőttbáb-játék” szabadulni akar a könnyedség és könnyűség ódiumától. Pedig hát legalább Huizinga óta jól tudjuk, hogy a játék nagyon is komoly dolog. MILBACHER RÓBERT BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Ritka, hogy egy sikeres előadás folytatása is sikeres legyen. A Stúdió „K” újabb Zalán-Fodor produkciója megközelíteni sem képes a Rettentő görög vitézt. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Többet ésszel, mint a karddal, / rólam szól majd minden kardal!” – bizakodik a győzhetetlen Thészeusz, s nem ok nélkül. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A matematika szabálya szerint mínusszor mínusz végeredménye plusz. Az Amese marad szabadkai ősbemutatója ennek ellenkezőjét állítja: a plusszor pluszból is lehet mínusz – pláne közhelyek esetében. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy revolverrel filozofálgató tizedes meg a többiek – így foglalhatnánk össze Zalán Tibor eredetileg 2006-ban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban bemutatott, s most egyetlen estére Pesten vendégszerepelt drámájának alaphelyzetét. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
