„Szeretem, amikor elérem azt a szintet, amikor már minden mozdulatot unalomig ismerek. Akkor derül ki igazán, mi van az egyes mozdulatok mögött valójában.” SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Először úgy tűnt, az irónia mindenestül diadalmaskodik Rómeó és Júlia ürügyén, aztán az előadás egyre komolyabban kezdte venni önmagát. De ez már nem állt jól neki. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A II. BUFET, azaz Budapesti Független Táncfilmzsemlét (nem tévedés, zsemle, mint a pékségben) koncerttel, magyar és új-zélandi táncfilmekkel, beszélgetéssel a hamarosan bezáró Bem moziban rendezték meg. Kicsi volt, savanyú, ovális, de a miénk. SISSO ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Nem férfi, nem nő, nem élő, nem holt. Leginkább két zombira hasonlít a (Lady) Macbeth-ek előadásban a Mándy Ildikó és Fenyves Márk által életre keltett két figura. Hol sírból kikelt halottaknak tűnnek, hol pedig a pokol tornácán egyensúlyozó élőknek. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az idei Alternatív Thália Projekt nyitónapján Mándy Ildikó két korábbi koreográfiája vendégeskedett a Thália Új Stúdiójában: az Öőt és az Időtolvajok. Kínai számmisztika és időlabirintus egy estén. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
