A versek beszélője egy büszke, életigenlő, ám kissé megzabolázott bölényre emlékeztet. Igen, bölényre, jól sejti az olvasó, ha a címben – főleg együtt értelmezve azt a borítóval – egy tudományos elnevezésre (Bison) való utalást is sejt. Peer önelemzése, szókimondó stílusa hamar beszippant, magával ragad ebben az esetben is, ám ahhoz a metafizikussághoz, s annak megsejtéséhez, eléréséhez, végül átéléséhez, amit a kötet versei rejtenek, nekünk is kőkeményen meg kell küzdeni. SZÖLLŐSI MÁTYÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Kitelepítés attól fontos könyv, hogy mindannyiunkat érintő kérdéseket olyan kiélezett szituációkban vet fel, hogy olvasója nem térhet ki a válaszadás elől, miközben maga a regény egymással polemizáló válaszokat ad a vagy-vagy kérdésekre. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
2022. október 14-én lett nyolcvan éves Nádas Péter. Születésnapi ajándékként jelentette meg kiadója, a Jelenkor az Egy teljes év című kötetet, amelyben Károlyi Csaba tette közzé a 2021. február és 2022. március közötti Zoom-beszélgetéseik közösen szerkesztett változatát. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Jelenkor Kiadó Nemes Nagy Ágnes életműsorozatában idén, a költő születésének századik évfordulójára jelentette meg a „Maszk nem takarta már" című képeskönyvet. A kötet portrék segítségével kronologikusan és szerepek szerint tekinti át az életművet. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Hold, éjszaka, fény, elemésztődés és helyreállás, apály és dagály, a női test természete, boszorkányság, mágia, romantika, a tudattalan feltárulása, rémek, víziók, elmezavarok – ezek a fogalmak mind az olvasó eszébe juthatnak a kötet borítója és szövegének világa kapcsán. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vonnák Diána első novelláskötetét a szerzői nyelv egyedisége, teremtett világainak enigmatikussága, az elbeszélők hangjának radikalizmusa az elmúlt év egyik legfontosabb kiadványává teszi. Ezt a teljesítményt díjazta a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj-kuratóriuma, amely Vonnák Diánának ítélte az egyik idei díjat. SZARKA JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Metafizikai horror, az (irodalmi) élet kisszerűsége, társasjáték-szubkultúra és autofelláció Bartók Imre legújabb regényében. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Víziváros urbanisztikai ínyencség. Duna-bestiárium. Gondolkodás nyelvről és identitásról. Krimi. Felnövéstörténet. Hosszú, regényes esszé az épített környezetről. Magánmitológia-gyár. HUTVÁGNER ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA Tovább a cikkhez
Divat az újrafordítás. Új fordításban olvassuk Shakespeare-t, Dantét, Camus-t, Dosztojevszkijt, Tolsztojt. Mostantól pedig Miltont is. De olvassuk-e Miltont egyáltalán? A Visszanyert paradicsomot fordítója, Péti Miklós lábjegyzetekkel teszi érthetővé és élvezetessé. WÁGNER ESZTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Hosszú, mély levegővétel kellene, egyenletesen, könnyedén feltölteni a mellkasomat. Nem sikerül. Mintha sűrű szövésű szűrő tapadna a tüdőmhöz.” MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Lucia Berlin sem volt próféta saját hazájában; publikált ugyan életében, de művei a megérdemelt elismerést csak szerzőjük 2004-es halála után kapták meg. Külföldön, így Magyarországon is sokáig ismeretlen maradt, egészen a Bejárónők kézikönyve című novellaválogatás 2017-es megjelenéséig. Az Este a Paradicsomban a második kötete magyar fordításban. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy Varró Dániel karácsonyra megörvendezteti gyerek- és felnőttközönségét egy mesekönyvvel. Idén a sokat vitatott E.T.A. Hoffmann-mesét, a Diótörőt (való-e gyerekek kezébe vagy sem, szólt a vita) ragadta meg, és készített belőle mai füleknek kedves átiratot. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Kultúrtörténeti írás, szuggesztív napló vagy szépirodalom? Bánki Éva Telihold Velencében című könyve mindahány felsorolt műfaj jegyeit magán hordozza, miközben azt kutatja, mi közünk is lehet nekünk, magyaroknak az egyik legkülönlegesebb olasz városhoz. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz..." Térey János korai halála a fenti sorokat visszamenőleg is szorongató jelentéstöbblettel ruházza fel. Az író családja történetének mélyére ásott. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
