1908 óta nem játszotta az Opera társulata Az ezred lányát. Polgár Csaba új rendezése egyrészt világossá teszi az évszázados mellőzöttség okait, másrészt megmutatja, hogy bár sok az a száztizennégy esztendő, de talán mégsem feltétlenül elegendő. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ CIKKE. Tovább a cikkhez
A közel negyvenéves István, a király című rockmusicalt az Operaház is a műsorára tűzte – Gyöngyösi Levente készítette az operaváltozat partitúráját. MERÉNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megérdemelt sikerű Bánk bán-bemutatóra került sor a Margitszigeten; több szempontból is mélyen problematikus Bánk bán-bemutatót tartottak a Margitszigeten. Mindkét megállapítás indokolt a Coopera Erkel-produkciójáról szólván. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Verdi Requiemjének terezini előadásai a nyugati kultúra megismételhetetlen pillanatai közé tartoznak. Rögtön felmerül a kérdés: megismételhetők-e mégis ezek a pillanatok? CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vannak művek, melyek különös jelentőséget nyernek az ember életében, számomra A kármeliták beszélgetései ilyen. Ezért némi szorongással ültem be az operára, ám hamarosan eltűnt a félelem, és az előadás végére csak a boldog megrendültség érzése maradt. DARIDA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A „magyar tenorkirály” idei születési centenáriumáról is megemlékeztek a Miskolci Operafesztiválon: 9 fachkolléga föllépésével, rengeteg slágerrel, valamint egy minden elképzelést alulmúló műsorközlővel. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az argentin tenor kuriózummal érkezik április 23-án a győri Audi Arénába: az Otello koncertszerű előadását rendezi és vezényli. Exkluzív interjúban beszélt Verdiről, az újabb közös munkáról a Győri Filharmonikus Zenekarral, és a mihaszna skatulyákról. KIS ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A musical tarka színei helyett szürkére festette az Erkel színpadát Novák Péter West Side Storyja. Erre a kritikus meg panaszkodik, hogy nem volt elég erőteljes az a szürke! CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Boldog érzések legmámorítóbbja, amikor egy opera mindent megoldó és lezáró nagy fináléja után az öröm megáll a falak között, a nézők csujjognak és dobognak az énekeseknek fel a színpadra, kiáradt a szeretet feléjük, most visszaadják, szeretet-ping-pong perceken át. A két premier-előadáson a nézők széttapsolták az Erkelt. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tavaly még őrült ötletnek tűnt, hogy a Magyar Állami Operaház a Sziget Fesztiválra műsort vigyen, idén pedig már úgy léptek a művészek a közönség elé, mintha mi sem lenne természetesebb ennél. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A nyári miskolci premier még kétesélyesnek tűnt, ám az első pesti előadás sajnos már nem hagyott kétséget a musical operává transzponált Bohémélet kudarca felől. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A prózai szakaszokban jócskán, ám az énekszóban örvendetes módon alig akadt hamis hang a Lili bárónő városmajori előadásán, s ez összességében elégséges is volt egy hangulatos nyárestéhez. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
